Hirdessen itt

Egyszer minden magyarnak látnia kell a Trianon Múzeumot


Megrendítő, felemelő és elgondolkodtató a napokban újra nyitott várpalotai Trianon Múzeum kiállítása. A magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató, megújult tárlat a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” fogadja újra a látogatókat. A trianoni tragédia megértésére egy drámai útvonalat építettek fel látványos elemekkel. Megújultak a kiállítási tartalmak, részben a korábbi tárlatok újragondolásával, modernizálásával, részben teljesen új elképzelések megvalósításával.

Ahogy átlépjük a múzeum küszöbét, 1919-ben, egy szimbolikus közép-európai pályaudvaron találjuk magunkat, ahol különböző nyelveken beszélő emberek kétségbeesett hangját halljuk, katonai vezényszavak pattognak, menekültek sírnak, miközben a gőzmozdony pöfög a háttérben. Hirtelen belezuhanunk ebbe a világba, amely a kiállítást járva sem enged ki e drámai keret szorításából. Csak megyünk előre, teremről teremre, és egyre nő a szorítás a szívünkben. A tárlat szisztematikusan vezet végig a trianoni tragédia egyes stációin és dimenzióin, végül szerves egésszé állnak össze bennünk és más emberként lépünk ki a múzeum ajtaján. Nem is érezzük az időt, ahogy a tárlatvezető egyre mélyebben avat be az események ismertetésébe. A kiállítóterekben interaktív eszközök segítségével elevenítik fel és szinte kézzel foghatóvá teszik minden korosztály számára a magyar történelem e kevéssé ismert fejezeteit. 

A Trianon Múzeum kiállítása 

A múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában felöleli a trianoni diktátum pontos történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak sajátosan szép produktumait, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek „hazatérésének” boldog pillanatait, a nagy háború eseményeit és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív, véres megtorlásokat. A Kárhozat arcai elnevezésű teremben Trianon történelmi felelőseinek arcképét látjuk, köztük Georges Clemenceau és Edvard Benes portréját. A gyönyörű, parkra néző bálterem hatalmas ablakaival a versailles-i Nagy-Trianon-palotát jeleníti meg, ahol aláírták a diktátumot: „Átkozott a kéz, amely ezt a békét aláírja” – olvassuk Friedrich István idézett mondatát egy jellegzetes irredenta reprint plakáton, a terem falán. Az eredeti poszter Besskó Károly műhelyében készült 1920-ban. 

A 12 színből álló állandó, interaktív, multiszenzoriális hatásokban bővelkedő, az országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát bemutató kiállítás bejárása közben mázsás súllyal érezzük, amit akkor érezhettek nagyszüleink, dédszüleink, hozzátartozóink.


A múzeum a várpalotai Zichy-kastélyban található, a kastélydombon. A történelmi falak között 2001-ben jött létre a Trianon Múzeum Alapítvány, majd 2004-ben hivatalosan is megnyitotta kapuit a Trianon Múzeum. 

A két évig tartó felújítás után a teljesen megújuló, műemléki védettségű Zichy-kastélyban néhány napja újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a múzeum. A most befejeződött fejlesztés révén kiállítótereiben a 12 színből álló állandó, interaktív Trianon-kiállítás, valamint a múzeum tematikájához kapcsolódó számítástechnikai foglalkoztató, mozi, zeneszoba, múzeumpedagógiai terem és szabadulószoba, továbbá szakkönyvtár várja a látogatókat és a szakmabelieket.


A felújított épület


Az épületben nemcsak létfontosságú állagvédelmi és felújítási munkák történtek, hanem kialakították az új fűtési rendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a múzeum egész évben komfortos körülmények között fogadhassa látogatóit. A projekt része volt az ajándékbolt, a ruhatár és a kávézó kialakítása, az akadálymentesítés és a rendezvényterek létrehozása a kastélyépületben. A felújítás az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában, a nemzeti kastély- és várprogram segítségével valósult meg. Mindezeket Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója, kuratóriumi elnök ismertette, majd bemutatta Tóth Kázmér díszlettervezőt, akinek nagy szerepe volt a kiállítás létrejöttében. – Nagyon komoly történeti tudásmennyiség van feltüntetve a falakon, de arra is törekedtünk, hogy vizuális hatást érjünk el – avatott be a díszlettervező. – Vannak olyan részek, amelyek kifejezetten teátrálisak, mert hatást akarnak kiváltani. Ahhoz, hogy úgy menjen végig az ember a kiállításon, hogy a történéseket megélje, kellenek a látványelemek, a hanghatások, amelyek felerősítik a történelmi tényeket. Volt egy komoly grafikuscsapat, tagjai elképesztően alkalmazkodtak azokhoz az ötletekhez, amelyekkel meg tudjuk mutatni a különböző fázisokat. 

Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, akik nem biztos, hogy mindent elolvasnak, de a hatás, amit átélnek, ugyanazt eredményezi: érdeklődni kezdenek a téma iránt.

Az idősebb korosztálynak ez agyonhallgatott téma, ezért is meg kell ismerniük. Akkor lennénk a legboldogabbak, ha mindenki megnézné a kiállítást – tette hozzá Tóth Kázmér. 

A Trianon Múzeum generálisan újult meg

– mutatott rá Szabó Pál Csaba. – Azt mondhatjuk, hogy 

kiállításaink megnyitásával és a Trianon Múzeum újranyitásával megszületett az első szisztematikus, hatásos, önreflexív értelmezés a XX. századi Magyarországról, országunk jelen idejű lehetőségeiről és feladatairól, vagy, ahogy ezt régebben mondták, a magyarság közép-európai küldetéséről. 

Kiállításunk számos kérdésben új értelmezését adja a Trianonhoz vezető folyamatoknak és a közösségi gyógyulás módszereinek, kockázatainak és esélyeinek – hangsúlyozta. – Múzeumunk határozott, mindent felülíró célkitűzése, hogy üzeneteinkkel el tudjuk érni az iskoláskorú, középiskolás és egyetemista nemzedéket. Múzeumi ajánlatunk felveszi a versenyt a fiatalok által használt képi világ eszközeivel és technikáival. A Trianon Múzeum hatni akar, és változást elérni. A sikerünk azon múlik, hogy a fiatalok megértenek-e legalább néhányat az üzeneteink közül. 

A legnagyobb veszély, hogy annak az évszázados folyamatnak, amelyben Magyarország erőtlenné vált, még nem vontuk le igazán a tanulságait.

Meggyőződésünk, hogy a trianoni trauma ismerete, kezelése, diagnózisa és terápiája nélkül nincs színvonalas közösség, kiegyensúlyozott, értelmes és megvalósítható magyar jövő – foglalta össze az igazgató.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések