Az 1848-as forradalomnak köszönhetők a főváros emblematikus utcanevei
Magyarországon a közterületek elnevezései gyakran változtak, szinte mint az évszakok – ez alól a nem túl hosszú életű 1848/49-es szabadságharc időszaka sem volt kivétel – írta meg a Promotions.
Fővárosunk pesti oldalán a Ferenciek tere és környéke minden kétséget kizáróan az egyik leggyönyörűbb, képeslapokra kívánkozó terület. Ezt valószínűleg a mindenkori hatalom is érezte, ugyanis a környékbeli utcák, terek elnevezése egy úrihölgy ruhaváltogatásaihoz hasonló módon állandóan változott.
Mai nevének eredete a messzi múltból, a tatárjárás korából ered – 1250 és 1260 között épült itt ferences kolostor. Mária Terézia korától kezdve kezdték a „ferences” szó valamilyen formában jelzővé tett változatával illetni.
Az 1848-as forradalom idejére a politika korábban soha nem látott mértékben lett az emberek mindennapjainak része, és a közterületek elnevezése mintegy eszközzé vált az éppen aktuális hatalom történelmi kánonjának kommunikációjára. Nyilvánvalóan üzenetértékkel bír az, ha egy közterület mondjuk Bem Józsefről, vagy esetleg Haynauról van elnevezve.
Ha ma a környéken járunk, a 19. századi reformkor hangulata, arcképcsarnoka elevenedik meg előttünk (talán ez alól kivételt képez a nem túl hosszú Kígyó utca). A környék utcanevei a ’48-as mozgalom idejéből eredeztethetők, méghozzá nem akárki, hanem Petőfi Sándor, a forradalom ma divatos szóval élve PR-felelőse szellemi terméke. Szabadsajtó út, Március 15. tér, Szabadság tér – a Habsburg vezetés biztosan más neveket adott volna ezeknek a közterületeknek.
Ezek az utcák-terek még ma is megtalálhatók Budapesten, az 1945 utáni szovjet hatalomátvételt követően az államhatalom nem zárkózott el a ’48as forradalom eszméjétől, és megtartott elnevezéseket, ám „áthelyezte” őket, vagyis nem azokat a területeket hívják ma így, mint amiket ’48-ban.
A kiegyezés után nem tarthatták még a forradalmi elnevezéseket, azok rehabilitására várni kellett a második világháború befejezéséig. A Szabadsajtó út elnevezés csak az Erzsébet híd építése után tért vissza, az akkor a mai helyén álló házak lebontása után. A Március 15. tér 1848-ban a mai Egyetem tér (ami a Horthy-korszakban Piarista tér volt) volt, a forradalom bukása után a nevet eltörölték, és 1948-ban hozták vissza, akkor került mai „helyére” – 1948-ig Eskü tér volt.
Budapest utcanév tábláit nézegetve a belvárosban újra átélhetjük a reformkor törekvéseit, és a nemzeti romantika kialakulásának korát. Ha ilyen tematikus sétát tervezünk, nyugodtan csapjunk a hónunk alá egy Petőfi-verseskötetet is – nagy költőnk életműve sok kincset tartogat, amiket nem tanítottak az irodalomórán.
0 Megjegyzések