Az EU legnagyobb gazdaságát további gazdasági hanyatlás és dezindusztrializáció fenyegeti az unió Oroszországgal szembeni szankciós politikája miatt – figyelmeztetett Uwe Schulz német parlamenti képviselő.
A jobboldali AfD párt – amelynek Schulz is tagja – honlapján közzétett közleménye szerint a büntetőintézkedések Oroszországnak nem ártottak, de a német gazdaságot tönkretették.“
Az Oroszország elleni szankciók és a kormányzó közlekedési lámpa koalíció [a Német Szociáldemokrata Párt, a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt] gazdasági intézkedései egyenesen a dezindusztrializáció felé vezetik Németországot és annak gazdasági tevékenységét” – fogalmazott a politikus.
Hozzátette: “nem
meglepő, hogy 2022-ben az Oroszországi Föderáció kiszorította
Németországot a világ vezető gazdaságainak rangsorában az ötödik
helyről”.
A World Economics legfrissebb jelentése
szerint Oroszország a szankciók ellenére 2022 végére a világ öt
legnagyobb gazdasága közé kerül, Európában pedig a vásárlóerő-paritáson
(PPP) számítva a legnagyobb. Az adatok azt mutatták, hogy Oroszország
PPP-ben mérve megelőzte Németország 5 billió dolláros gazdaságát.
Schultz
szerint az orosz szankciók német gazdaságra gyakorolt pusztító hatását
bizonyítják a “kiábrándító gazdasági kilátások az ország számára
2023-ra”, valamint “az autóiparban elért gyenge eredmények, amelyek
továbbra is a feldolgozóipari termelés csökkenéséhez vezetnek”.
Ezzel kapcsolatban a törvényhozó felszólította a német kormányt, hogy haladéktalanul “szüntesse meg az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat”, hogy megelőzze a további gazdasági károkat”.
A
héten a Német Fém- és Villamosenergia-ipari Munkaadói Szövetség
(Gesamtmetall) vezetője, Stefan Wolf azt mondta, hogy a német gazdaság
már nem versenyképes, és “Európa beteg emberévé” vált. Becslése szerint
az ország az év második felében recesszióba kerülhet.
Az EU legnagyobb gazdaságának orosz gáz- és olajszállításai vagy jelentősen csökkentek, vagy teljesen leálltak, miután Brüsszel az ukrajnai konfliktusra válaszul több körös oroszellenes szankciókat vezetett be.
Moszkva
válaszul csökkentette az üzemanyag-szállításokat és új, rubelalapú
fizetési rendszert vezetett be. Ezt megelőzően a német gazdaság
gázszükségletének 40%-át, kőolajszükségletének pedig mintegy harmadát
Oroszországtól kapta.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések