„Rendszerszintű korrupció? Az Magyarországon egyáltalán nincs” – Szijjártó Péter volt Rónai Egon vendége

„Rendszerszintű korrupció? Az Magyarországon egyáltalán nincs” A Konkrétan című műsor vendége volt tegnap Szijjártó Péter. A beszélgetésből kiderült, hogy Orbán Viktorral igenis lehet vitatkozni, a BL-döntőben családi nyomásra a Manchester Citynek szurkol, és júliusban végre tényleg elindul Paks II építkezése.

A műsorvezető előbb Orbán Viktorhoz fűződő személyes kapcsolatáról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, aki azt válaszolta, „az alatt a hat év alatt, amikor 2006 és 2012 között a miniszterelnökkel nagyon intenzíven dolgoztunk közösen, olyan tudásra, tapasztalatra tettem szert, amihez ma is mindig vissza tudok nyúlni, felelevenítve, hasonló ügyek esetében akkor mi volt a reakció, döntés”.

Szijjártól felidézte azt is, hogy bár kívülről „nyálasnak” tűnhet a dolog, de Orbán Viktor volt az egyik legnagyobb inspirálója ahhoz,  hogy politikai pályára lépjen, amellett, hogy már diákként érdekelte a közélet, és a családja is abszolút jobboldali beállítottságú volt, és ma is az.

„1996-ban Orbán Viktor még a Fidesz elnökeként ellátogatott a győri bencés gimnáziumba, tartott egy beszédet a nemzeti ünnepen, utána hosszan ott maradt velünk, diákokkal. Akkor megfogalmazódott bennem, hogy milyen jó volna egyszer mellette dolgozni.

Hollywoodi filmekben szoktak az álmok ilyen hamar valóra válni,

hiszen 22 évesen már ott ülhettem a parlementen, azután pár évre pedig Orbán Viktor munkatársa lettem. Ő tizenöt évvel idősebb nálam, a viszonyunk mentor-tanítvány viszony, és talán még kicsit több is, ahogyan én felnézek rá.”

Mindez – tette hozzá Szijjártó –, nem azt jelenti, hogy ne mondaná el adott esetben a véleményét, és úgy érzi, sikerült is átvinnie néhány döntését, főleg a beruházásösztönzés területén, ami nélküle talán máshogy alakult volna. De ezek a döntések sem súlyos viták, hanem „komoly, mély beszélgetések” nyomán születtek meg, amelyeken nemcsak Orbán Viktor, hanem gazdaságpolitikai szakemberek is jellemzően részt vettek. A miniszterelnökkel egyébként még soha nem kaptak össze, az egyetlen terület, ahol erre egyáltalán esély lenne, az a foci. A BL-döntőben Szijjártó egyébként a családi béke érdekében – lévén a nagyobbik fia kedvenc csapata – a Manchester Citynek szurkol.

Rónai Egonnak arra a kérdésére, hogy a fentiek értelmében akkor az akkumulátorgyárakat is Szijjártó Péternek köszönhetjük-e, a miniszter így válaszolt:

„A kormányban a beruházásösztönzéséért természetesen én felelek. Az a dolgom, hogy minél több beruházás érkezzen külföldről, és a magyar vállalatok is minél többet tudjanak itthon és külföldön beruházni. Jelenleg öt km-re lakom a gödi akkumulátorgyártól. Győrben nevelkedtem, amikor gyerekkoromban elkezdték építeni az Audi-gyárat, ha valaki tüsszentett vagy köhögött, azonnal rávágták, hogy az építkezés felverte por az oka, mindenki beteg lesz a városban. Ezért megértem az emberek aggódását, ez teljesen természetes reakció, de el kell hinniük,

hogy az elektromosakkumulátor-gyárak nem jelentenek veszélyt a környezetre, vízbázisra, levegőre.

Ráadásul e beruházásoknak Magyarországon még az uniós környezetvédelmi előírásoknál is szigorúbb szabályoknak kell megfelelni – erre néha panaszkodnak is a beruházók. Az alacsony adók, az egyablakos ügyintézési rendszer erősíti a beruházási kedvet, a környezetvédelmi szabályozás kevésbé” – mondta.

Hozzátette, az akkumulátorgyárak körüli problémának nagyrészt az az oka, hogy vannak olyan politikai erők, nem csak Magyarországon, amelyek az emberek teljesen legitim aggodalmát politikai haszonszerzésre használják ki vagy fel.

„Szerintem tisztességtelen azt híresztelni, hogy egy ilyen gyár tönkreteszi az életünket egészségünket vizünket. Mert nem így van.  A zöldeknek meg azt kellene megérteni, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának 14 százalék a közúti közlekedésből származik, ha azt nem tudjuk átalakítani elektromosra, akkor a környezetvédelem ügyének annyi.”

Szó esett a maláj lélegeztetőgépek dokumentumainak „ledarálásáról” is, amiről Szijjártó Péter nem tud, és nem is hiszi, hogy megtörténhet egy ilyen nagy összegű állami vásárlás esetén, hogy ne lennének rendben a dokumentumok. Az viszont bántja, milyen sokat kritizálták őket a lélegeztetőgépek beszerzése miatt egy olyan időszakban, „amikor az egész világ egy váratlan helyzettel szembesült”. Matematikai modell alapján döntöttek arról, hány gép kell, és próbálták ezeket minél gyorsabban beszerezni „a magyar emberek életének védelmében”, mindenről az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve. 

Szijjártó azt is elmondta, Magyarország számára az egyetlen járható út az uniós tagság fenntartása, „ezt komolyan vehető politikai erő nem kérdőjelezte meg soha, és nem is lenne helyes”.  

„Magyarországnak az Európai Unióban van a helye, ez a gazdasági érdekünk is.

De azt elutasítom, hogy az unióhoz tartozás csak nekünk jó. Az EU-nak is érdeke, hogy egy átlagnál nagyobb beruházásvonzó gazdaság, mint amilyen a magyar is, az unión belül legyen.”

Szóba kerültek még a keleti kapcsolataink, amelyek erősítése Szijjártó szerint nem mond ellent az „atlantista” gondolkodásnak. Tavaly „Kína részesedése a világgazdasági teljesítményből nagyobb volt, mint az unióé, az európai nagyvállalatok kínai beszállítókkal dolgoznak; a kettőnek szüksége van egymásra, és ha ezek Magyarországon tudnak találkozni, az nekünk jó. Ilyen szempontból én nem atlantista vagy Kelet-párti, hanem magyarpárti vagyok, a magyar érdekek alapján közelítek a külgazdasági-külpolitikai kérdésekhez.” 

Hogy miért tűnnek jobbnak mégis a keleti kapcsolataink a nyugatiaknál, Szijjártó szerint azért lehet, mert az EU-n belüli viszonyokat, konfliktusokat sokkal intenzívebben éljük meg. A közelség miatt több a vita, amelyek – mint az, hogy több milliárd eurót jogellenes alapon nem fizetnek ki az eu-s intézmények – sok esetben mélyebben is érintenek minket.

A korrupciót érintve Szijjártó úgy válaszolt 

„Magyarországon rendszerszintű korrupció az állam- és közigazgatásban nincs”,

elszigetelt esetekre pedig minden országban van példa. Ha a korrupció rendszerszintű lenne, kizárt, hogy ennyi beruházó érkezne ide a világ minden tájáról.

A közép-európai szövetségi rendszerről szólva Szijjártó nem vitatja, hogy a visegrádi csoport nem most éli a legjobb korszakát. „De ez nem azt jelenti, hogy nem fog fennmaradni. Ha a háborúnak vége – aminek a megoldásához való hozzáállás most a legvitatottabb kérdés a v4-ek között –, minden visszatérhet a régi kerékvágásba.”

A szomszédos országokkal kialakult egyéb konfliktusokról -- Čaputová fenyegetőzése, a horvátok zsarolása a kőaljvezeték tranzitdíjával, Ausztria panaszai a kiengedett embercsempészek miatt – hasonló a véleménye. 

„Ezek az ügyek kapnak médiafelületet, a pozitívak kevésbé. Egyébként meg senki nem példálózik jelentéktelen emberekkel, pártokkal, kormányokkal – ez mutat valamit.”

A Paks II-vel kapcsolatos kérdésre – Miért nem történik kilenc éve semmi? – a miniszter így válaszolt:

„Módosítani kellett a finanszírozási és a kivitelezési szerződést a sok eltelt idő miatt. Az unió egy hónappon belül jóváhagyta, a pénzügyi szerződést Varga Mihály a héten aláírta, pár napon belül ezt megteszi az orosz pénzügyminiszter is, majd módosítjuk a kivitelezési szerződést is. Július legelején megindul a résfalazás, aztán a hatos blokk alatti talajkitermelés. A Roszatom kapacitásaival nincs probléma, ha rajtuk és rajtunk múlik,

Paks II meg fog épülni az eredetileg ígért időpontban, a következő évtized elején.”