„Rendszerszintű korrupció? Az Magyarországon egyáltalán nincs” A Konkrétan című műsor vendége volt tegnap Szijjártó Péter. A beszélgetésből kiderült, hogy Orbán Viktorral igenis lehet vitatkozni, a BL-döntőben családi nyomásra a Manchester Citynek szurkol, és júliusban végre tényleg elindul Paks II építkezése.
A
műsorvezető előbb Orbán Viktorhoz fűződő személyes kapcsolatáról
kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, aki azt válaszolta, „az
alatt a hat év alatt, amikor 2006 és 2012 között a miniszterelnökkel
nagyon intenzíven dolgoztunk közösen, olyan tudásra, tapasztalatra
tettem szert, amihez ma is mindig vissza tudok nyúlni, felelevenítve,
hasonló ügyek esetében akkor mi volt a reakció, döntés”.
Szijjártól
felidézte azt is, hogy bár kívülről „nyálasnak” tűnhet a dolog, de
Orbán Viktor volt az egyik legnagyobb inspirálója ahhoz, hogy politikai
pályára lépjen, amellett, hogy már diákként érdekelte a közélet, és a
családja is abszolút jobboldali beállítottságú volt, és ma is az.
„1996-ban
Orbán Viktor még a Fidesz elnökeként ellátogatott a győri bencés
gimnáziumba, tartott egy beszédet a nemzeti ünnepen, utána hosszan ott
maradt velünk, diákokkal. Akkor megfogalmazódott bennem, hogy milyen jó
volna egyszer mellette dolgozni.
Hollywoodi filmekben szoktak az álmok ilyen hamar valóra válni,
hiszen
22 évesen már ott ülhettem a parlementen, azután pár évre pedig Orbán
Viktor munkatársa lettem. Ő tizenöt évvel idősebb nálam, a viszonyunk
mentor-tanítvány viszony, és talán még kicsit több is, ahogyan én
felnézek rá.”
Mindez – tette hozzá Szijjártó –, nem azt jelenti,
hogy ne mondaná el adott esetben a véleményét, és úgy érzi, sikerült is
átvinnie néhány döntését, főleg a beruházásösztönzés területén, ami
nélküle talán máshogy alakult volna. De ezek a döntések sem súlyos
viták, hanem „komoly, mély beszélgetések” nyomán születtek meg,
amelyeken nemcsak Orbán Viktor, hanem gazdaságpolitikai szakemberek is
jellemzően részt vettek. A miniszterelnökkel egyébként még soha nem
kaptak össze, az egyetlen terület, ahol erre egyáltalán esély lenne, az a
foci. A BL-döntőben Szijjártó egyébként a családi béke érdekében –
lévén a nagyobbik fia kedvenc csapata – a Manchester Citynek szurkol.
Rónai
Egonnak arra a kérdésére, hogy a fentiek értelmében akkor az
akkumulátorgyárakat is Szijjártó Péternek köszönhetjük-e, a miniszter
így válaszolt:
„A kormányban a beruházásösztönzéséért
természetesen én felelek. Az a dolgom, hogy minél több beruházás
érkezzen külföldről, és a magyar vállalatok is minél többet tudjanak
itthon és külföldön beruházni. Jelenleg öt km-re lakom a gödi
akkumulátorgyártól. Győrben nevelkedtem, amikor gyerekkoromban elkezdték
építeni az Audi-gyárat, ha valaki tüsszentett vagy köhögött, azonnal
rávágták, hogy az építkezés felverte por az oka, mindenki beteg lesz a
városban. Ezért megértem az emberek aggódását, ez teljesen természetes
reakció, de el kell hinniük,
hogy az elektromosakkumulátor-gyárak nem jelentenek veszélyt a környezetre, vízbázisra, levegőre.
Ráadásul
e beruházásoknak Magyarországon még az uniós környezetvédelmi
előírásoknál is szigorúbb szabályoknak kell megfelelni – erre néha
panaszkodnak is a beruházók. Az alacsony adók, az egyablakos ügyintézési
rendszer erősíti a beruházási kedvet, a környezetvédelmi szabályozás
kevésbé” – mondta.
Hozzátette, az akkumulátorgyárak körüli
problémának nagyrészt az az oka, hogy vannak olyan politikai erők, nem
csak Magyarországon, amelyek az emberek teljesen legitim aggodalmát
politikai haszonszerzésre használják ki vagy fel.
„Szerintem
tisztességtelen azt híresztelni, hogy egy ilyen gyár tönkreteszi az
életünket egészségünket vizünket. Mert nem így van. A zöldeknek meg azt
kellene megérteni, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának 14 százalék a
közúti közlekedésből származik, ha azt nem tudjuk átalakítani
elektromosra, akkor a környezetvédelem ügyének annyi.”
Szó esett a
maláj lélegeztetőgépek dokumentumainak „ledarálásáról” is, amiről
Szijjártó Péter nem tud, és nem is hiszi, hogy megtörténhet egy ilyen
nagy összegű állami vásárlás esetén, hogy ne lennének rendben a
dokumentumok. Az viszont bántja, milyen sokat kritizálták őket a
lélegeztetőgépek beszerzése miatt egy olyan időszakban, „amikor az egész
világ egy váratlan helyzettel szembesült”. Matematikai modell alapján
döntöttek arról, hány gép kell, és próbálták ezeket minél gyorsabban
beszerezni „a magyar emberek életének védelmében”, mindenről az Országos
Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve.
Szijjártó azt is elmondta,
Magyarország számára az egyetlen járható út az uniós tagság
fenntartása, „ezt komolyan vehető politikai erő nem kérdőjelezte meg
soha, és nem is lenne helyes”.
„Magyarországnak az Európai Unióban van a helye, ez a gazdasági érdekünk is.
De
azt elutasítom, hogy az unióhoz tartozás csak nekünk jó. Az EU-nak is
érdeke, hogy egy átlagnál nagyobb beruházásvonzó gazdaság, mint amilyen a
magyar is, az unión belül legyen.”
Szóba kerültek még a keleti
kapcsolataink, amelyek erősítése Szijjártó szerint nem mond ellent az
„atlantista” gondolkodásnak. Tavaly „Kína részesedése a világgazdasági
teljesítményből nagyobb volt, mint az unióé, az európai nagyvállalatok
kínai beszállítókkal dolgoznak; a kettőnek szüksége van egymásra, és ha
ezek Magyarországon tudnak találkozni, az nekünk jó. Ilyen szempontból
én nem atlantista vagy Kelet-párti, hanem magyarpárti vagyok, a magyar
érdekek alapján közelítek a külgazdasági-külpolitikai kérdésekhez.”
Hogy
miért tűnnek jobbnak mégis a keleti kapcsolataink a nyugatiaknál,
Szijjártó szerint azért lehet, mert az EU-n belüli viszonyokat,
konfliktusokat sokkal intenzívebben éljük meg. A közelség miatt több a
vita, amelyek – mint az, hogy több milliárd eurót jogellenes alapon nem
fizetnek ki az eu-s intézmények – sok esetben mélyebben is érintenek
minket.
A korrupciót érintve Szijjártó úgy válaszolt
„Magyarországon rendszerszintű korrupció az állam- és közigazgatásban nincs”,
elszigetelt
esetekre pedig minden országban van példa. Ha a korrupció
rendszerszintű lenne, kizárt, hogy ennyi beruházó érkezne ide a világ
minden tájáról.
A közép-európai szövetségi rendszerről szólva
Szijjártó nem vitatja, hogy a visegrádi csoport nem most éli a legjobb
korszakát. „De ez nem azt jelenti, hogy nem fog fennmaradni. Ha a
háborúnak vége – aminek a megoldásához való hozzáállás most a
legvitatottabb kérdés a v4-ek között –, minden visszatérhet a régi
kerékvágásba.”
A szomszédos országokkal kialakult egyéb
konfliktusokról -- Čaputová fenyegetőzése, a horvátok zsarolása a
kőaljvezeték tranzitdíjával, Ausztria panaszai a kiengedett
embercsempészek miatt – hasonló a véleménye.
„Ezek az ügyek
kapnak médiafelületet, a pozitívak kevésbé. Egyébként meg senki nem
példálózik jelentéktelen emberekkel, pártokkal, kormányokkal – ez mutat
valamit.”
A Paks II-vel kapcsolatos kérdésre – Miért nem történik kilenc éve semmi? – a miniszter így válaszolt:
„Módosítani
kellett a finanszírozási és a kivitelezési szerződést a sok eltelt idő
miatt. Az unió egy hónappon belül jóváhagyta, a pénzügyi szerződést
Varga Mihály a héten aláírta, pár napon belül ezt megteszi az orosz
pénzügyminiszter is, majd módosítjuk a kivitelezési szerződést is.
Július legelején megindul a résfalazás, aztán a hatos blokk alatti
talajkitermelés. A Roszatom kapacitásaival nincs probléma, ha rajtuk és
rajtunk múlik,
Paks II meg fog épülni az eredetileg ígért időpontban, a következő évtized elején.”
1 Megjegyzések
VISZONT HAMAROSAN NAGYOBB ÁRAT KELL ÉRTE FIZETNIE CSALÁDOSTUL és BARÁTOSTUL, MINT ANNO RÁKOSI MÁTYÁSNAK!!!