Vannak kiválasztott helyek, de a települések tiltakoznak. A cseh kormány erőből kommunikál, nem ad beleszólást.
Csehország további atomerőműveket terv építeni a következő évtizedekben, hogy atomenergiára álljon át a fosszilis energiahordozókról – írka a felvidéki Körkép portál. Ám komoly problémába ütközött: nem tudja, hol tárolhatná a kiégett nukleáris fűtőelemeket.
A tárolóknak szigorú geológiai és vízrajzi feltételeknek kell megfelelniük, ám azon a kevés helyszínen, ami szóba jöhet, a lakosság ellenállása okoz problémát.
A cseh kormány azonban erőből kommunikál, és jelezte, hogy az önkormányzatok nem kapnak vétójogot a veszélyeshulladék környezetükben történő tárolásával kapcsolatban – derül ki a Politico cikkéből. A cseh kormány hosszú távú stratégiájában az szerepel, hogy az ország a meglévő hat nukleáris reaktor mellé további négy reaktort építsen hozzá. Csehország energiamixének 35 százalékát az atomenergia teszi ki, ezt akarják bővíteni.
Nyilván a stratégia mögött abból fakadó kényszerűség is van, hogy Csehország élen jár az orosz energiahordozókról való leválás terén. Az egy másik kérdés, hogy fenntartható és stabil alternatíva még nem nagyon van, ahogy más európai országok, úgy Prága is csak felcserélte az egyik gazdát egy másikra.
Két cseh atomerőmű működik jelenleg az országban. Az egyik Dukovanyban, a másik Temelínben. Az összes hat rekatorból származó nukleáris fűtőelemek tárolása egyelőre megoldott, ám hamarosan további tárolókapacitásokat kell felszabadítani.
Ezt úgy képzelik el, hogy egy geológiai mélytárolót építenek ki, amely (elvileg) 100 ezer évre fél kilométeres mélységben zárná el a föld alá a sugárzó veszélyes hulladékot. Finnországban már dolgoznak egy ilyen tárolón, és várhatóan 1-2 éven belül meg is valósítják.
A cseheket is szorítja az idő. Ha uniós forrásokat is be akarnak vonni a projektbe, akkor úgy kell időzíteniük, hogy a létesítmények (az új reaktorok ) 2045-ig építési engedélyt kapjanak, 2050-ig pedig a mélytárolót is be kell. Ez 22-27 évet jelent, ami az ilyen projekteknél elég szűk időkeret, tekintve, hogy a finn Onkalo mélytároló 27 évig épült. Ráadásul még ki kell harcolni, hogy az EU zöld energiának ismerje el az atomenergiát, és meríteni lehessen a reaktorbővítésre a közös kasszából (e tekintetben Közép-Európa egy hullámhosszon van és nyugati szövetségest is talált Franciaországban).
Főleg, hogy a lakosság teljesen érthető módon tiltakozik. A mélytárolónak rendkívül szigorú geológiai és vízrajzi feltételeknek kell megfelelnie, így alig pár helyszín jöhet szóba. Ám melyik választópolgár akarna veszélyesen sugárzó anyagok szomszédságában élni. Prága most az atomerőművekhez legközelebb eső településeknél próbálkozik. 2020-ban négy ilyen önkormányzatot jelöltek ki, akik viszont a mélytároló ellen harcolnak.
Kijelentették, hogy nincs ellenükre a nukleáris energia, de azt nem akarják, hogy közvetlen környezetükben veszélyesen radioaktív anyagokat tároljanak. Maga Dukovany az egyik leghangosabban tiltakozó település.
A cseh kormány azonban erőből próbálja keresztülvinni az akaratát. Májusban a parlament ugyan megtárgyalt egy határozatot, ami „nagyobb beleszólást" biztosítana a településeknek a döntésbe, de a kormány jelezte, hogy vétójogról szó sem lehet. A mézesmadzag – mint ilyenkor mindig – a pénz lenne. A finn példából kiindulva a tároló miatt érintett települések évente 4 millió cseh korona (cirka 168 ezer euró) jutalékot és a tárolt fűtőelemek után tonnánként további 10 ezer cseh koronát (420 eurót) adnának.
0 Megjegyzések