„Minden NATO-szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz. Minden szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajnának joga van a saját útját megválasztani és, hogy ezt nem Moszkvának, hanem Kijevnek kell eldöntenie. És harmadszor, minden szövetséges egyetért abban, hogy a NATO ajtaja nyitva áll. A kérdés az, hogy a csatlakozás mikor történhet meg, de erre vonatkozóan nem tudok ütemtervet mondani” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Washington Post amerikai napilapnak.
A NATO-főtitkár kijelentése különösen érdekes, hiszen a magyar kormány álláspontja az ukrán NATO-csatlakozással kapcsolatban az, hogy Budapest csak és kizárólag abban az esetben támogat minden integrációs törekvést, ha Kijev visszaadja a kárpátaljai magyaroknak azon jogait, melyekkel 2015 előtt rendelkeztek. Jens Stoltenberg már korábban is beszélt arról, hogy a háború sújtotta országnak jogos helye van a NATO-ban.
Micsoda?!
– reagált akkor Twitter-bejegyzésében Orbán Viktor kormányfő.
What?! https://t.co/j3mJojHHOl
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) April 21, 2023
Az interjú további részében Stoltenberg elmondta, jelenleg az a sürgős feladat, hogy Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesüljön, hiszen enélkül nincs is miről tárgyalni. A főtitkár rámutatott: jelenleg segítjük Ukrajnát a védelmi és biztonsági intézményeik további reformjában és modernizálásában.
Annyit mondhatok, hogy most együtt dolgozunk velük a szovjet felszerelésekről, doktrínákról és szabványokról való áttérésben a NATO-doktrínákra és szabványokra, hogy fegyveres erőik kompatibilisek legyenek a NATO-erőkkel
– árulta el.
A NATO-főtitkár az interjúban elmondta, hogy az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg a NATO-t, ám azt is hangsúlyozta, hogy a háború már 2014-ben elkezdődött. Éppen ezért a NATO harcképes csapatokat helyezett a szövetség keleti részébe (Lengyelország, Baltikum) és az erőit magasabb készültségi szintre helyezte. Hozzátette: NATO-szövetségesek Európában és Kanadában összesen 350 milliárd dollárt fordítottak védelmi kiadásokra 2014 óta, amely egy jelentős összeg.
A nukleáris fenyegetésről Stoltenberg úgy nyilatkozott: a NATO-nak a háborúban két feladata: támogatni Ukrajnát és megakadályozni az eszkalációt.
Hogy teljesen világossá tegyük, mi nem vagyunk részesei a konfliktusnak
– nyomatékosított a NATO-főtitkár, és egyben utalt arra, hogy valamennyi fegyver és lőszerfelajánlást a tagállamok mint szuverén entitások, és nem a politikai és védelmi szövetség egységként teszi meg.
German Officials are reporting that at least 18 Leopard 2A6 Main Battle Tanks have been Delivered to Ukraine over the last several weeks; these Tanks are now Active with Mechanized and Armor Division in the West of the Country. pic.twitter.com/0l75HJAkfU
— OSINTdefender (@sentdefender) March 27, 2023
Ugyanakkor hozzátette:
Ha Putyin elnök győz, az tragédia az ukránok számára, és veszélyes mindannyiunk számára, beleértve az Egyesült Államokat is, noha a NATO együttesen a világ katonai erejének az ötven százalékát és a világ gazdasági erejének a felét képviseli.
Az ukránok ellentámadásáról pedig elmondta, hogy a tél óta rengeteg nyugati fegyver, lőszer, pótalkatrész érkezett Ukrajnába, és számos katonát azóta ki is képeztek – utalt arra, hogy a szövetségesek a télen több mint kilenc dandárt képeztek ki, amelyek most már teljesen felszereltek, harci erejük jelentős, hiszen mások mellett 230 harckocsijuk is van.
A The Washigton Post kérdésére, miszerint a főtitkár el tudja-e képzelni, hogy a NATO – annak ellenére, hogy az észak-atlanti térségre fókuszál – konfliktusba keveredik Kínával, Stoltenberg úgy fogalmazott: a NATO nem válik globális szövetséggé, és a kollektív biztonsági garanciák a NATO területére vonatkoznak a jövőben is.
Ugyanakkor bármilyen gazdasági, vagy kereskedelmi konfliktus Tajvanon és környékén mélyreható következményekkel jár mindannyiunkra nézve, amelyet a szövetség sem hagyhat figyelmen kívül
– tette hozzá.
0 Megjegyzések