A korábbi főpolgármester szerint ennek eldöntését a fővárosiakra hárítani nevetséges, nem demokrácia, hanem dilettantizmus.
Tarlós István korábbi főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjút, amelyben többek között arra is rámutatott: szerinte érdemes lenne tisztázni az ügyeket a budapesti lakógyűlés körül.
Ahhoz, hogy a kérdezősködés értelmet nyerjen, legkevesebb két dolog biztosan igaz kellene, hogy legyen.
Az
egyik, hogy a főváros valóban nettó befizetője-e az államnak. A másik
pedig, hogy a Lánchíd-felújítás hatmilliárd forintos állami
támogatásának automatikus folyósítási kötelezettsége jogi szempontból a
valóságban fennálljon. Mind a két, közvélemény számára
bizonytalanságként megjelenő probléma könnyedén tisztázható. Amíg ez nem
történt meg, addig eleve értelmetlen az amúgy is szokatlan, össznépi
lakógyűlésnek nevezett akció” – fogalmazott Tarlós.
A Lánchíd és a főváros
Hozzátette, hogy a Lánchíd autómentesítésének kérdésében biztosan „elfogadhatatlan” a főváros akaratos felelősség hárítása, mivel itt egy nyilvánvaló szakmai kérdésről van szó. Hangsúlyozta: az autómentesítést olyan állapotra kalkulálják, mikor az összes többi budapesti Duna-híd működik.
Viszont a Lánchíd után fel kell újítani a Petőfi, majd ezt követően az Árpád hidat. Vagyis ezeket egymást követően hosszú évekre le kell zárni. „Akkor pedig a Lánchíd kapacitásának kiiktatása közlekedési káoszhoz vezet majd.
Ennek a felelősségét laikusokra – köztük kiskorú gyerekekre – hárítani nevetséges. Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus,
amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak.”
A
riporter felvetésére, hogy sokaknak szimpatikus lenne, hogy ha a
Lánchíd csak a gyalogosoké lenne, Tarlós így reagált: „A Lánchíd
többször emlegetett gyalogoshíddá alakítása pedig azért ostobaság, mert a
jelenlegi úttestről a gyalogosok a láncoktól semmit nem látnak a
városból. Igaz, ezt a verziót minden jel szerint a jelenlegi
városvezetés is végleg elvetette már, hiszen akkor a busz- és taxi, sőt a
kerékpáros-közlekedést is kizárná.”
Nemrég Budapest csődjével
riogatott a főpolgármester, majd a legutóbbi Fővárosi Közgyűlés
megszavazott egy komoly megszorítócsomagot, hangzott el, amire Tarlós
kifejtette: „Amennyiben a kormány és a főváros között tényleg valamilyen
jogi eljárásra kerülne sor, akkor az ilyen kommunikáció, amelyet a
főpolgármester használ, és amelyet egyik-másik ellenzéki médium
produkál, az nem több, mint Catullus nyomán rajz rohanó vizeken és nincs
jogi relevanciája.
Miért nem tisztázzák előbb a valóságot és utána fogalmaznak meg kérdéseket?
Miért csúsztatnak, ferdítenek és csoportosítják képtelen módon az adatokat?”
A
kérdésre, hogy a főpolgármester a DK elnökének utasításait követi-e a
megszorítócsomaggal, Tarlós István elmesélte: „Az a helyzet, hogy
Karácsony Gergely, amikor bent ült a közgyűlésben az én időmben, mint
kerületi polgármester és közgyűlési képviselő, akkor kifejezetten
szívélyes kapcsolatban álltunk. Ugyanakkor, mint mindenkinek, így neki
is voltak, illetve vannak kevésbé előnyös és előnyös tulajdonságai.
Utóbbiak esetében nem a tájékozott, önálló, karizmatikus vagy frontember
fogalmak jutottak leghamarabb az eszembe.”
0 Megjegyzések