Tél végére a magyar emberek 95 százaléka D-vitamin hiányban szenved
Ma még tavaszias volt az idő, szerdán újra didereghetünk. Ráadásul nyakunkon a tavaszi fáradtságnak nevezett valami. Ami lehet, hogy nem több, mint egy mítosz. Legalább is megkérdőjelezi ennek a betegségnek a létezését a Greendex.hu.
Az mindenesetre bizonyos, hogy az emberek nagy része (egyes felmérések szerint 50–70 százaléka) panaszkodik tavasszal arra, hogy erőtlen, fáradt, álmos. Bár az arány túlságosan nagy ahhoz, hogy képzelt betegségnek tekintsük, mégis keveset mond erről a szakirodalom.
Az orvosi szakkönyvek zöme nem is említi mint betegséget. A tavasszal tapasztalt tünetek szerteágazóak, de a fáradtság szinte mindegyikben ott van. Ezért is nevezzük tavaszi fáradtságnak. Egyébként az angol is hasonlóan nevezi a tünetegyüttest: spring fatigue (tavaszi fáradtság) vagy springtime lethargy (tavaszi letargia).
Télen a legtöbb ember étrendje felbillen, kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszünk, és fokozottan hiányzik szervezetünkből a D-vitamin.
Egy hazai reprezentatív kutatás szerint a tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved.
És van még egy tényező, amit összefüggésbe lehet hozni a tavaszi fáradtsággal: az óraátállítás. (Idén tavasszal ez március 26-án lesz.) A téliről a tavaszi időszámításra való átállás nemcsak azért kellemetlen, mert ilyenkor egy éjszaka egy órával kevesebbet alszunk, hanem azért is, mert a biológiai óránk nem képes követni a napirendünk azonnali megváltozását.
Bár nem tartozik az orvosilag definiált betegségek közé, a tavaszi fáradtságról panaszkodó beteg figyelmet igényel. A szubjektív tünetek mögött kezelést igénylő betegség (szezonális affektív zavar) is állhat.
Ez egy olyan, depresszióval vagy mániás depresszióval jellemezhető betegség, amely ciklikusságot mutat, azaz a tünetek kezdete és megszűnése évszakokhoz kötött és szabályosan ismétlődik. Leegyszerűsítve szokás téli depressziónak is nevezni, noha a betegség nem csak ekkor jelentkezhet.
0 Megjegyzések