A Hunnia-perben még az elnöki kegyelem is szerepet játszott
Pont került a 13 éve elhúzódó, az utóbbi években a nyilvánosság érdeklődését leginkább fenntartott büntetőügy végére. A Budaházy György és társai ellen zajlott bírósági eljárás túlmutatott az ok-okozat mezsgyéjén, ideológiai és szimbolikus jelentéseket is hordozott. A terrorizmussal vádolt nemzeti radikális aktivista a politikai életet is megmozgatta, szót emelt az ügyben Gulyás Gergely vagy éppen Schiffer András is, mert nem mellesleg az elhúzódó magyar bírósági eljárások menetére is rávilágított.
A Fővárosi Ítélőtábla március 9-én másodfokon 6 évre enyhítette Budaházy György első fokon kiszabott 17 év fegyházbüntetését az úgynevezett Hunnia-perben. Az előzetesben töltött időt beszámítják, de Budaházy feltételesen sem bocsátható szabadlábra. Azonban eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt.
Budaházyt és 16 társát azzal vádolták, hogy 2007-ben és 2008-ban Hiller István és Kóka János ingatlanjai ellen intéztek támadásokat, valamint megverték Csintalan Sándort.
Gulyás Gergely és a bíróságok helyzete
A táblabíróság a honlapján azt közölte: „kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen indult büntetőügyben.”
Az ítélőtábla a kirívóan sok idő eltelte miatt valamennyi vádlott büntetését jelentősen csökkentette.
Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely is elmondta a véleményét:
„A bírósági ítélkezés iránti bizalom kulcsfontosságú. Éppen ezért, főleg nem jogerős bírósági ítéletet, kormányzati részről nagyon óvatosan kommentálnék. De, egy mondat erejéig mégis megteszem. Ugyanis az, hogy pontosan mi történt, ezt miképp kell minősíteni, meg hogy elkövettek-e bűncselekményt a vádlottak, és ha igen akkor milyen tényállás szerint, ezt valóban a bíróság feladata megítélni. Egy olyan pont van, ahol mi magunk is tudunk ítéletet mondani, és sajnos ezt a bíróságra, a bírósági szervezetrendszerre tudjuk mondani, hogy normális ítélet nem hozható 13-14 év után. Ennyi idő után elsőfokú ítélet születik, ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt. Reméljük, hogy jó döntést hoznak, ami a törvényeknek megfelel.
Az elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után. Ezután már jó döntést nem lehet hozni” – mondta 2022 márciusában a miniszterelnökséget vezető miniszter.
A végleges ítélet
A bíróság egy vádlott kivételével végrehajtandó fegyházbüntetésre ítélte őket, és abból a bűnszervezeti elkövetés miatt feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Négy vádlott előtt megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége, a többiek ügyében az eljárás az ítélőtábla döntésével jogerősen befejeződött.
A táblabíróság a honlapján közölte: másodfokú bíróság a vádlottak terhére megállapított bűncselekményeket részben a korábbitól eltérően minősítette, ugyanakkor a bűnszervezeti elkövetést nem érintette. Egyes vádlottaknál további bűnösséget állapított meg, az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket azonban az ő esetükben is alaposnak találta, az ügyészség súlyosításra irányuló indítványával nem értett egyet.
A közleményben az áll: Budaházy szabadságvesztés büntetését hat évre enyhítették, a másod- és a harmadrendű vádlottét öt és fél évre, a negyed-, az ötöd-, a nyolcad- és a kilencedrendű vádlottét öt évre, egy vádlottét pedig két évre.
A bűnszervezeti elkövetésre tekintettel az ítélőtábla elrendelte a jogerős szabadságvesztés büntetések azonnali végrehajtását.
A közleményben felidézték: 2022. március 16-án első fokon B. Gy. elsőrendű vádlott 17 év, S. J. másodrendű vádlott 14 év, Sz. E. harmadrendű vádlott 15 év, Sz. F. negyedrendű vádlott 8 év, M. Cs. ötödrendű vádlott 7 év, P. G. hetedrendű vádlott 4 év, T. Cs. nyolcadrendű vádlott 13 év 6 hónap, N. Z. kilencedrendű vádlott 11 év, F. R. tizenegyedrendű vádlott 12 év fegyházbüntetést kapott.
További négy vádlottat ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre: a tizennyolcadrendű vádlottat 4 év, a tizenharmadrendűt pedig 3 év 6 hónap fegyházra, míg a tized- és a tizenkettedrendű vádlottat 2 év 6 hónap börtönre.
A terrorizmus vádja
„Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint az elsőrendű vádlott a 2007 áprilisában alapított Hunnia Mozgalomból olyan csapatot szervezett, hogy az az őszre várható budapesti tüntetéseken hatékonyan tudjon fellépni a rendőri erőkkel szemben. Ugyanezen év szeptemberében és októberében Molotov-koktélos támadásokat intéztek SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen, majd decemberben az elsőrendű vádlott megverette az MSZP egyik volt képviselőjét”— közölte a táblabíróság.
Az egészségbiztosítási törvény reformja 2007 végén országos figyelmet kapott, Budaházy társaival ekkor úgy döntött, a kormánykoalíció magasrangú politikusai elleni támadásokkal próbálja arra kényszeríteni az országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzanak — tették hozzák.
„Két támadást hajtottak végre 2007 decemberében: rálőttek az akkori oktatási miniszter családi házára, továbbá Molotov-koktélokat dobtak egy másik miniszter épülőfélben lévő házára. További hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre összehangolt gyújtogatásos támadást 2008 februárjában, majd 2008 áprilisában felgyújtották a Broadway Jegyirodát, 2008 nyarán a Budapest Pride-ra időzítve meleg férfiak által látogatott szórakozóhelyek ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást. Ennek az évnek a szeptemberében egy miniszter nyaralójánál hajtottak végre bombatámadást, majd decemberben egy ATM kifosztásával próbáltak meg pénzhez jutni. 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását. 2009. április 8-án négy helyszínen terveztek robbantást, végül azonban az elsőrendű vádlott megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat” – olvasható a közleményben.
A merényleteket a vádlottak tevékenységét már jó ideje figyelemmel kísérő rendőrök akadályozták meg.
Az elfogáskor olyan robbanószerkezetet találtak náluk, amely – ha működésbe hozzák – 25 méteres hatótávolságon belül emberi élet kioltására alkalmas lett volna – írták.
Korábban az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség, valamint a tizennegyed- és a tizenhatodrendű vádlott kivételével valamennyi vádlott és védője fellebbezett.
Novák Katalin kegyelme
A köztársasági elnök azokkal a vádlottakkal szemben kegyelemből megszüntette a büntetőeljárást, akiket a bíróság első fokon felmentett, valamint ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg.
Az államfő ugyanakkor tavaly decemberben jelezte: a további vádlottak esetében megvárja a másodfokú ítéletet.
A másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét az azt megelőző eljárással együtt alapvetően felülbírálta. A védői hivatkozásokkal ellentétben nem észlelt sem abszolút, sem pedig olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetett volna – írta az MTI.
Az ítélőtábla nem osztotta azokat a védői érveket, amelyek szerint az elsőfokú bíróság elfogult volt.
Schiffer és a védelem
Schiffer András, az LMP volt elnöke a másodfokú ítélethirdetését megelőzően videóüzenetben állt ki Budaházy György és társai mellett. Az egykori országgyűlési képviselő szerint „egészen hihetetlen” az, hogy az igazságszolgáltatás most példát akar statuálni Budaházyékon, és „világnézeti, politikai célzattal meg akarja mutatni, hogy ki az úr a háznál”.
„Akkor, amikor túl vagyunk már olyan terrorcselekményeken mint a Charlie Hebdo- vagy Bataclan-merénylet, egészen hihetetlen, hogy azokra a cselekményekre, amelyeket elkövettek Budaházyék és társai, így minősítik” – fogalmazott Schiffer, aki felháborítónak nevezte, hogy eközben a 2006-os rendőrterror felelősei elkerülték az igazságszolgáltatást.
Korábbi, 2016-os Facebook-posztjában feltette a sokakat foglalkoztató kérdést:
Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?
Újabb kegyelem?
A hatalmas érdeklődéssel kísért ítélethozatalt követően a hallgatóság egy része az Igazságügyi Minisztériumhoz vonult, ahol Répássy Róbert államtitkárnak átadták a Budaházy György felesége által jegyzett, újabb kegyelmi kérvényt.
A köztársasági elnöki kegyelem érdekében petíció is indult február elején, amelyet a Szabadsagot.com weboldalon, illetve a CitizenGO felületén lehet aláírni.
Úgy tűnt, hosszú idő után lezárulhat a Budaházy-per, azonban az ügy politikai, társadalmi és morális súlya miatt feltehetően még hallani fogunk a további fejleményekről. Egyelőre azt sem tudni, hogy a köztársasági elnök, Novák Katalin teret ad-e az újabb kegyelemnek.
0 Megjegyzések