Feszítővassal verték szét áldozatuk fejét, mégis őket sajnálta a fél ország.
Egy milliomosból lett közmunkás, egy ártatlanul elítélt gyilkos, jogtalan meggazdagodás. Számos szalagcím, ugyanaz az ügy. Pontosan 24 évvel ezelőtt, március 5-én kezdődött az elmúlt évtizedek egyik legkacifántosabb bűnügyi esete, amely többszörös csavarnak köszönhetően került a média és a közvélemény reflektorfényébe - írja a haon.hu.
Az alapfelállás egyszerű: 1999 márciusában gyilkosság rázta meg Újszentmargitát. A hajdú-bihari falu ekkor másfél ezer lélekszámával békés településnek számított, csupán kisebb lopások és verekedés mertette ki a bűn fogalmát. Éppen ezért igencsak nagy riadalmat keltett a hír, miszerint Gyurcsó Jánost egy reggel holtan találták abban a házban, amelyet a tulajdonos távollétében őrzött.
A rendőrök hamar a feltételezett elkövetők nyomára bukkantak, és a nyomozás során gyorsan összeállt a kép: B. Ferenc és fia előző este együtt italoztak egy közeli presszóban későbbi áldozatukkal, aki az italtól beszédessé válva elmondta: éppen egy játékgépen nyert egy nagyobb összeget. A gyanú szerint apa és fia követték a férfit, majd miután az nyugovóra tért, be akartak törni a kérdéses házba, ám Gyurcsó magához tért, ezért egy feszítővassal végeztek vele. Négy erőteljes csapást mértek a koponyájára.
Megvolt az indíték, a gyilkos fegyver, a tettesek, így kerek volt a történet. A bíróság 2002-ben elsőfokon bűnösnek találta az akkor már őrizetben lévő két gyanúsítottat, és 15 év börtönre ítélte őket, így az újszentmargitaiakon kívül hamar elfeledte volna mindenki a faék egyszerűségű történetet. Egyébként sem bánták a falubéliek, hogy a baromfilopások, verekedések elkövetőit, akiktől féltek a környéken lakók, végre rács mögött tudhatják.
A Szegedi Ítélőtábla azonban egy évvel később másodfokon úgy ítélte meg, hogy az ügy hiányos és felderítetlen, ezért az eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot. Az újabb elsőfokú tárgyaláson bizonyítottság hiányában felmentették a két férfit, 2005-ben így hat év letartóztatás után engedték haza őket.
Szabadulásuk után fordult a kerék: a korábban B. Ferencként emlegetett apa teljes névvel szerepelt a sajtóban. Burka innentől arcát is felvállalta, és fiával úgy döntöttek, meghurcolt áldozatként a magyar igazságszolgáltatást ültetik a vádlottak padjára.
A felmentő ítélet után apa és fia fejenként 50 millió forintra perelte be a magyar államot az elvesztett időért, de végül 20, illetve 25 millió forintot kaptak. Ez Magyarország történelmében a valaha volt legnagyobb kártérítési összeg volt.
A fél ország az ártatlanul elítélt párost ünnepelte. A címlapokon idősebb Burka Ferenc széles mosollyal, kezében legyezőszerűen kiterített tízezresekkel pózolt: jogos kártérítés a hányattatott börtönévek miatt. Hős született.
Számunkra igazából a legfontosabb, hogy mindenki számára kiderüljön az ártatlanságunk. Vannak, akik ebben ma is kételkednek. Még a közeli rokonságomban is törést okoztak a történtek. A testvéreimmel ma már csak köszönő viszonyban vagyok, nem járunk már egymáshoz
- nyilatkozott a Hajdú-bihari Naplónak 2006-ban az apa.
Hozzá hasonlóan fia is bízott abban, hogy „egyszer igazságot szolgáltat nekik a sors”:
Nagyon kevesen biztattak, nagyon kevesen fejezték ki együttérzésüket. Jelenleg négy gyermeket nevelek, úgyhogy lesz mire költeni a pénzt. Egy házat nagyon szeretnék vásárolni, a többit majd meglátjuk
– idézte a Napló korabeli számában a fiatalembert.
Míg az emberek az igazságszolgáltatásra mutogattak, és minden akkori cikk az éveken át szenvedő Burkáék sanyarú sorsáról szólt, a bestiális kegyetlenséggel agyonvert Gyurcsó Jánosról mindenki megfeledkezett.
Ahogy az egyik 2014-es Napló hasábjain megjelent, azt folyosói beszélgetésekből már a felmentés idején tudni lehetett, hogy a nyomozásra rálátó rendőrök és ügyészek a felmentés ellenére vallják a két férfi bűnösségét, kudarcukat inkább a helyszíni szemle hibáinak tulajdonítják, és annak, hogy egyes tanúk visszavonták a vallomásukat. Sejteni lehetett továbbá, hogy nem veszítik szem elől a párost. Ennek tükrében nem is volt annyira mellbe vágó, amikor a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség – tizenhárom évvel Gyurcsó halála után – 2012 márciusában perújítási nyomozást rendelt el.
Újabb fordulat következett tehát: tanúvallomások, lehallgatott telefonbeszélgetések és egy előkerült tárgyi bizonyíték is arra utalt, a debreceni bíróság első ítélethozatalában nem tévedett, és valóban Burkáék voltak a gyilkosok.
Az egyik koronatanú az ifjabb Burka élettársa volt, aki korábbi vallomását megváltoztatva a férfi ellen vallott. A bíróságon elmondta, amikor Burka a bűntett éjszakáján hazaérkezett, azt mondta, „agyonütött egy magyart”. Korábban félelemből nem mert élettársa ellen vallani. A másik tanú a közös gyermekük, Richárd, aki a gyilkosság idején még kétéves sem volt, azonban később többször hallotta apját és nagyapját, amint a gyilkosságról beszélnek, valamint tanúja volt, hogy egyszer az idősebb Burka nekiállt fiának, hogy miért kellett megölnie Gyurcsót.
A kisfiú információiról tudomást szerzett anyai nagyanyja is, aki ezután feljelentést tett a rendőrségen. Lánya, aki évekig falazott Burkának, felhívta volt élettársát, és megfenyegette, hogy nem tartja többet a hátát. Erről a hívásról azonban a rendőrségnek is volt felvétele, illetve az idősebb Burkáék házában elhelyezett poloska segítségével szintén sikerült a vádlottak bűnösségére utaló beszélgetéseket rögzíteni.
A hangfelvételekből kiderült, a gyilkosság egy, a Gyurcsó által őrzött ház tetején lévő antenna miatt történt, amit Burkáék el akartak lopni. Korábban az egyik tanúvallomásban valóban rögzítették a szerkezet hiányát, ám ennek akkor még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. A nyomozók azonban idősebb Burka tiszadadai háza mellett kiásták az antenna egy darabját, amiről a szakértői vélemény megállapította, nagyjából a bűncselekmény idején kerülhetett a földbe.
Tizenegy év után tehát apa és fia nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt újra börtönben találták magukat.
A jogos büntetés letöltése azonban nem volt elegendő. A Magyar Állam 2022-ben peres úton követelte vissza a példátlanul magas kártérítési összeget, jogtalan meggazdagodás címen. A Debreceni Ítélőtábla tavaly júniusban másodfokon jóváhagyta a kérelmet, ezért idősebb Burkát a neki megítélt 20 millió forintos kártérítés visszafizetésére ítélte kamatokkal, valamint a perköltség rendezésével együtt.
Apa és fia azóta már letöltötték büntetésüket, mivel az eset elején börtönben töltött éveket is beszámolta a bíróság. A pénznek azonban már régen nyoma sincs. Lakásukat felújították, autót vásároltak, és nyitottak egy pékséget, illetve elszórakozták. Idősebb Burka Ferencnek sem vagyona, sem jövedelme nincs, közmunkásként tevékenykedik. Ezért az állam végrehajtási eljárás útján próbálja visszaszerezni a jogtalanul megkaparintott vagyont.
0 Megjegyzések