Amint átlépünk a csillagászati tavaszba, számos együttállást láthatunk
Lesznek alkonyi holdsarlók, és még az óráinkat is át kell állítani. Március 20-án késő este, 22:24-kor átlépünk a csillagászati tavaszba, ez a nap jelzi a nap-éj egyenlőséget. A hasonló jeles napokat napkelte vagy napnyugta fotózásával ünnepelhetjük, szép tájképi elemmel – írta meg a National Geographic.
A napkelte és a napnyugta ideje keleti határainknál 05:36 és 17:44; Budapesten 05:47 és 17:55, nyugati határaink közelében pedig 05:57 és 18:05. Ezen a napon pont keleten kel és nyugaton nyugszik a Nap, így egy iránytű is elég a tervezéshez.
Holdsarló–Jupiter együttállás 22-én lesz.
Nem lesz könnyű dolga annak, aki szeretné megnézni ezt az alkonyi együttállást. A Hold mindössze 1,3 százalékos megvilágítású, hajszálvékony sarló lesz, a Jupiter alatt 2 fokkal, nagyjából fél órával napnyugta után neki is foghatunk a keresésének. Nem árt, ha egy binokulár segíti ezt, ámbátor, ha már rátaláltunk a sarlóra, szabad szemmel is jól látható lesz. Valószínű azonban, hogy a Jupitert előbb észrevesszük szabad szemmel, ha a bolygó megvan, a Holdat pontosan alatta keressük!
Mivel a Hold egy órával a Nap után le is nyugszik, mindenképp tiszta nyugati horizontra lesz szükségünk, és persze tökéletes rálátásra, célszerű magasabb dombtetőre menni az élményért. Keleti határainknál élőknek 18:15, Budapesten 18:25, nyugaton pedig 18:35 az ideális időpont a sarló megpillantására, ekkor az körülbelül 5 fokos magasságban lesz.
Alkonyi holdsarló 23-án várható
Ezen az alkonyon már könnyű dolga lesz annak, aki meg akarja keresni a sarlót, az ugyanis már 5 százalékos megvilágításban lesz látható. Ez még látványosan vékony, azonban már feltűnő fényt ad, így akár vékony felhőfátyolon át is észre lehet venni. Az ideális időpont ehhez egy órával napnyugta után lesz, ekkor a sarló 12–13 fokos magasságban jár majd a nyugati látóhatár felett. Keleti határainknál 18:50, Budapesten 19:00, nyugaton pedig 19:10 az időpont, ekkortól még majdnem másfél óránk marad holdnyugtáig. A Hold megvilágítatlan részén jól láthatjuk majd a földfény derengését is.
Hold–Vénusz együttállás 24-én érkezik
Jó 2,5 fok választja majd el egymástól az immár 11 százalékos megvilágítású sarlót és az alatta ragyogó Vénuszt. Már napnyugta után kicsivel is észrevehetjük a párost, 18:30 körül körülbelül 28–30 fokos magasságban járnak. Azonban lenyugvásukig még rengeteg időnk lesz, így sötét égen is fotózhatjuk őket. A Hold a keleti határainknál 21:30-kor, Budapesten 21:40-kor, nyugati határainknál pedig 21:50-kor bukik a horizont alá. A Hold megvilágítatlan részén ezen az estén is derengeni fog a földfény.
Átállunk a nyári időszámításra 26-án
Az átállás a szokásos kellemetlenségeken túl azzal is jár, hogy később sötétedik, így aki a csillagászatot választotta hobbijának, az csak később talál ehhez alkalmas körülményeket. Ha viszont hajnali eseményt szeretnénk megfigyelni, nem kell olyan korán kelni hozzá még egy kis ideig.
Jupiter–Merkúr együttállás 27-én
A megfigyelésére csak különösen tiszta égen lesz lehetőségünk, és ekkor se árt, ha nálunk van a binokulárunk is. Fél órával napnyugta után körülbelül 4 fokos magasságban jár a két bolygó a nyugat-északnyugati horizont felett, még igen világos égen. A fényesebb a Jupiter lesz a bal, a kissé kevésbé fényes Merkúr a jobb oldalon, mindössze másfél fokra egymástól (ez körülbelül 3 teliholdátmérőnyi távolság). Ne csüggedjünk, ha nem sikerül észrevenni őket, a világos ég miatt ez igazi kihívást jelent! A bolygók a 20 óra körüli percekben le is nyugszanak – a keleti határainknál hamarabb, nyugatinál később.
Hold–Mars együttállás 28-án
Mintegy 3 fok választja el egymástól a lassanként halványuló, de még mindig feltűnő fényű Marsot és a 47 százalékos Holdat. Kora este magasan a délnyugati égen láthatjuk őket, és egészen hajnal 2-ig jól megfigyelhetőek. Előbb a Mars, majd 3 óra felé a Hold is lenyugszik.
Vénusz–Uránusz együttállás 30-án
Egy fok távolság választja majd el egymástól a halvány Uránuszt és a tőle jobbra ragyogó Vénuszt, a nyugati égen keressük őket, 21 óra felé 15 fokos magasságban. Habár az Uránusz szabad szemmel is látható, csak nagyon jó szeműek és nagyon tiszta, sötét égen vehetik észre, most, a fényes Vénusz társaságában érdemesebb binokulárral keresni.
Február közepén a Neptunusz járt a Vénusz közelében, az még az Uránusznál is jóval halványabb, mégis szépen lehetett együtt fotózni őket, így a mostani helyzet egyszerűbb lesz.
0 Megjegyzések