Ryan Graves mérnök tíz éven át szolgált vadászpilótaként
Ryan Graves az USA 2019-ben leszerelt vadászpilótája személyes tapasztalatai alapján úgy látja, hogy nagyon rossz irány, ha akarva-akaratlanul összemosódik a ballonkérdés azon fejlett technológiai eszközökkel, amelyek létezését nem tudják megmagyarázni – írja a rakéta.hu.
Ryan Graves mérnök tíz éven át szolgált vadászpilótaként 2009 és 2019 között, a cikkét pedig egy 2014-es esettel indítja. Azon év áprilisában gyakorlatozás közben két F/A–18-as vadászgép találkozott egy UAP-pal (Unidentified Anomalous Phenomena – azonosítatlan szabálytalan jelenség) Virgina partjainak a közelében. Az UAP, amit a pilóták megfigyeltek, a következőképp festett: egy átlátszó gömbben egy sötétszürke kocka helyezkedett el, az objektum mozdulatlanul „állt” a levegőben a vágtázó szél ellenére. Ami különösen veszélyessé tette ezt a tárgyat, hogy a pilóták mindössze harminc méterre húztak el mellette, vagyis majdnem ütközésre került sor. Emiatt a gyakorlatot le is fújták, és a gépek visszatértek a bázisra – írja a Politicoban közölt véleménycikk.
Graves hozzáteszi, hogy hasonló tárgyakról tanúskodó radarjeleket már egy ideje nagy számban észleltek. Graves 2009-ben csatlakozott a haditengerészethez, 2014-ben azonban sor került a radarrendszerek fejlesztésére – ekkor vették észre, hogy a légtérben azonosítatlan tárgyak találhatóak. Először azt hitték, hogy ezek az új rendszer programhibái, de ezután a forrásokat összevetették az egyéb rendszerek által befogott jelekkel, például infravörös hősugárzás-érzékelőkkel, és arra jutottak, hogy a radar nem tévedett. Ezt követte a fentebbi, ütközés közeli helyzet.
A mostani tapasztalataink alapján könnyen mondhatnánk, hogy igen, ez is egy ballon volt, de Graves szerint nem ez a helyzet. Graves hozzáteszi, hogy a vadászpilóták nagyon szigorú kiképzésen esnek át, a gépek pedig a legjobb érzékelőkkel rendelkeznek, így tudják, mit látnak. Eszerint az UAP képes volt hangsebességre gyorsulni, képes volt mozdulatlanul lebegni 120 csomós szélben (ez a 4-es kategóriájú hurrikán ereje). Ezen kívül nem akadt rajta sem látható hajtómű, sem pedig bármiféle terelőfelület, amiket a repülőeszközök használnak. Az eszközök ráadásul egész nap működőképesek maradtak, szemben a vadászgépekkel, amelyeket újra kellett tankolni.
Habár ezen eszközök jelenléte afféle nyílt titok volt, ezekkel akkortájt nem volt kihez fordulni. Mivel pedig az UAP-ok maradtak a légtérben, egyedüli megoldásként a pilóták máshova helyezték át a gyakorlatozást.
Graves szerint csaknem egy évtized elteltével sem tudjuk, hogy mik voltak ezek az eszközök, azonban ő is úgy gondolja, hogy az UAP-kérdés a kínai kémballonnal sosem látott csúcsra ért. Szerinte azonban a probléma az, hogy közben senki sem beszél arról, hogy általunk megmagyarázhatatlan csúcstechnológiával rendelkező fejlett objektumok rutinszerűen repülnek át a katonai bázisok felett, vagy lépnek be a korlátozott légterekbe. A helyzetet súlyosbítja, hogy csak a haditengerészet 11, a fentihez hasonló ütközés közeli helyzetről tud 2004 és 2021 között, tavaly májusban pedig az FAA adott ki figyelmeztetést, amikor egy kereskedelmi járat repült el egy UAP alatt, amely eseményt követően a gép két nagyobb rendszere is meghibásodott.
Graves összefoglalja azt, amit ezekről a tárgyakról tudunk (és ami már többször elhangzott): kizárt, hogy ezek valamiféle amerikai titkos projektek lennének. Hozzáteszi azt is, hogy minden UAP-beszámoló és videó titkosított, vagyis aktív szolgálatot teljesítő pilóták ezekről nem beszélhetnek, valamint ezek esetén a FOIA-kérelmek (tehát az információs szabadságról szóló amerikai törvényre hivatkozó kérelmek) is elutasításra kerülnek. Ez tehát két nagy gátja az átláthatóságnak.
Graves a Fehér Házat is kritizálja, például azt, hogy Biden elnök a február 16-ai sajtótájékoztatóján nem tért ki ezekre a fejlett technológiai eszközökre. A másik probléma annak bontakozó jele, hogy a Fehér Ház összekeveri a ballonokat (és egyéb alacsony technológiájú eszközöket), amelyeket nemrég lelőttek, azokkal a megmagyarázhatatlanul fejlett eszközökkel, amelyekkel a pilóták találkoztak. Graves úgy látja, hogy a Fehér Háznak el kellene ismernie annak lehetőségét, hogy egy idegen ország forradalmi technológiát dolgozott ki. Amennyiben viszont ezek a fejlett drónok mégsem egy idegen országhoz köthetőek, úgy nagyon széleskörű tudományos kutatásra van szükség ezekkel kapcsolatban.
Összességben az egykori pilóta hiányolja a kérdésben az USA kormánya és a különböző hivatalok és ügynökségek által hangoztatott transzparenciát. Az sem látható, hogy az újonnan felállított AARO miként lesz hatékonyabb az eddigieknél, ha a kérdést továbbra is így kezelik.
Ezek érdekes meglátások, és valóban úgy írható le a helyzet, hogy az UFO/UAP kérdés még sosem volt annyira napirenden, mint manapság, és sosem láttunk annyira homályosan ennek kapcsán, mint manapság. A legutóbbi példa épp a Huron-tó felett kilőtt magáncélú ballon, amelyről még a vadászgépek videofelvételeit sem adták ki, holott azokon a gépeken igen fejlett kamerarendszer van, az elfogásra pedig nappal, tiszta időben került sor.
Fotó: Pexels
0 Megjegyzések