Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt

Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali médiumokat – köztük a 24.hu-t is – működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt – értesült a lap. A történet szálai a Vargához köthető, néhány éve értékesített Nógrádi Vegyipari Zrt.-hez vezethetők vissza. Az ügyben Budai Gyula fordult tavaly első körben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést. 

A Magyar Nemzet által megismert feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.  

Az a feljelentésben is szerepel, hogy az ügy előzménye a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozása: a tízéves futamidejű tőkelap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre. (A programot a kkv-szektor tőkehelyzetének javítása érdekében indították.) A tőkealap mértéke ötmilliárd forint volt, amely hetven százalékban uniós forrásból állt, a többi magánbefektetők – többek között a Varga többségi tulajdonában álló egyik zrt. – tőkéjéből tevődött össze. 

A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A társaságba indulásakor csaknem hatszázmillió forintot fektettek be, valamint kölcsönöket nyújtottak neki. A Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő a futamidő lejárta előtt, 2019-ben megbízott egy céget a tőkealap részvényeinek, ideértve a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítésével – olvasható a feljelentésben, amiben azt is leírták, hogy a 2020 januárjában alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. vételi ajánlatot is tett 2020. március 26-án. Az igazgatóság 2020. április 9-én döntött az értékesítésről, és 459 300 000 forintos vételi ajánlat elfogadásáról, amelynek része volt a tőkealappal szemben fennálló tartozás is. 

Varga Zoltán az igazgatósági ülésen elmondta, a cég értéke valószínűleg nagyobb, mint a vételi ajánlat, de a körülményeket figyelembe véve annak elfogadását javasolta

– áll a feljelentésben, amely arra is kitért, hogy az Avogadro Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-nak azt is jelezték, hogy a vételár még a befektetett hatszázmilliót sem érte el, de az sem mellékes körülmény, hogy a feljelentés szerint – egy közvetítő beiktatásával – Varga Zoltán biztosította a banki kölcsönből finanszírozott vételár önerejét, 170 millió forintot. A lap úgy tudja, Vargát emellett vételi opcióval is bebiztosították, ráadásul a szerződésekben a médiamogult döntési joggal is felruházták. 

A feljelentésben az is szerepelt, hogy az egyébként nyereséges Nógrádi Vegyipari Zrt. több mint egymilliárd forintos értéke jelentősen meghaladta a vevő által fizetett árat. A kettő különbözete 657 millió forint. Mivel a cég lényegében – ahogy arra fentebb már kitértünk – EU-s pénzből jött létre, így kár érhette az unió költségvetését. 

Varga Zoltán baloldali médiamogul Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik, az üzletember ugyanakkor saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben. 

A pécsi „közgázon” diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg az általa vezetett Central-Fund Kockázati Tőkealap, amely nyert a Jeremie I uniós program kiíráson. (Ez a pályázat – ahogy erre cikkünk elején is kitértünk – előzménye a mostani büntetőügyének). 

Varga a médiában 2014-ben kezdett igazán terjeszkedni, amikor megszerezte a Central Médiacsoportot. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central-Fund volt. Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe.

A baloldali oligarcháról sokat írtak a bulvárlapok is: górcső alá vették sokmilliárdos vagyonát, és sokat cikkeztek a luxusvillájáról, de Varga Zoltán neve még a Panama-iratok botrányában is előkerült, ugyanis a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég. Az Origó 2016-os cikke szerint 

Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, 

a fentebb említett Ada Immo Ingatlanforgalmazó Kft. mellett a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar a hazájában adót fizetni. 

Figyelemre méltó az is, hogy miközben egy interjúban Varga azt bizonygatta, átérzi és vállalja a felelősséget azért a mintegy kétezer dolgozóért, akinek a megélhetése a vállalataitól függ, a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél – amely a balliberális irányultságú 24.hu mellett a Nők Lapját, valamint a Story és a Best magazinokat is magában foglalja – 

a koronavírus-járványra hivatkozva két éve jelentősen csökkentették az újságírók fizetését. Mindezt úgy, hogy a társaság megduplázta profitját az előző évhez képest, s mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel a tulajdonostársaival.

Bár Varga egy interjúban tagadta, hogy a felvették volna az említett összeget, állítását semmilyen írásos dokumentum nem támasztja alá. A vállalkozó elismerte, hogy a vállalat tulajdonosai határozatot hoztak az osztalék kifizetéséről a tavalyi eredménytartalékból, ám azt állította, ezt követően mégsem vették fel az összeget a társaság likviditásának megőrzése érdekében.