A Politico szerint ez inkább az európai szövetségeseknek lehet üzenet, akik fenyegetve érzik magukat Moszkva által.
Lapunk is megírta, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket küld Európába, több tucat high-tech, nagy pontosságú, irányítható taktikai nukleáris fegyvert szállítanak a kontinensre.
Mielőtt újabb atomháborút vizionálnánk, érdemes utánanézni a kérdésnek: milyen fegyverekről van szó, hova szállítják őket és mit jelent ez?
A Politico alaposan utánajárt
a témának: e szerint egy zártkörű brüsszeli értekezleten amerikai
tisztviselők még a hónap elején közölték NATO-szövetségeseikkel a
decemberre tervezett, továbbfejlesztett B61-12-es, levegőből ledobható
gravitációs bomba érkezését.
Moszkvai fenyegetés
„A lépés, amelynek keretében a régebbi fegyvereket az újabb változattal cserélik le különböző európai raktárakban, hogy az amerikai és szövetséges bombázók és vadászgépek potenciálisan használhassák őket, az orosz fenyegetések miatt megnövekedett feszültségek közepette történik. Oroszország atomfegyverrel fenyegetőzik Ukrajnában, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a Nyugatnak többet kell tennie annak érdekében, hogy elrettentse Moszkvát attól, hogy átlépje ezt a határt” – foglalja össze a lap.
A Pentagon ugyan állítja, hogy
a nukleáris arzenál modernizációja évek óta zajlik,
és „a jelenlegi ukrajnai események semmilyen módon nem gyorsították fel azt", az érkezési dátumot néhányan mégis logikusan összekapcsolják az ukrajnai eseményekkel. Mint a Politico is felhívja a figyelmet, a brüsszeli ülésen tett bejelentés napokkal azelőtt történt, hogy a NATO megkezdte a Steadfast Noon néven ismert éves nukleáris gyakorlatát, szerdán pedig Oroszország tartott egy nukleáris gyakorlatot, mely során azt gyakorolták, milyen lenne, ha Oroszországot érné nukleáris csapás, és erre ellencsapással reagálnának.
A brüsszeli lap feltételezi, hogy a bombák érkezése
inkább az európai szövetségeseknek lehet üzenet, akik fenyegetve érzik magukat Moszkva által.
Ezt az interpretációt erősíti, hogy Európában már eddig is állomásoztattak B61-eseket, amelyek egy a Politico által megszólaltatott katonai szakértő szerint „remekül működnek”, az újakhoz képest „nem igazán jelentenek akkora különbséget”, tehát biztosítani tudják a szövetségeseiket.
Ezeket a bombákat – közel száz darabot – eddig is tárolták
Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Törökországban.
Milyen bombákról van szó?
Mint a Politico is leírja, a B61 egy olyan atombombacsalád, amelyet először az 1960-as évek elején fejlesztettek ki, és amelyet kezdetben Nevadában földalatti nukleáris kísérletek során mutattak be. Az évtizedek során tucatnyi változatot fejlesztettek ki, és a legtöbbet azóta leszerelték.
Eközben a NATO honlapja szerint nem csak hasonló fegyverekkel fejezik ki szolidaritásukat a katonai szövetség keleti szárnya iránt: több hajót, repülőgépet és katonát is küldtek az utóbbi időben a Balti-tengertől a déli Fekete-tengerig.
Erről egyébként a döntés már a 2016-os varsói NATO-csúcson megszületett.
Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a szövetségesek pusztán megerősítették a meglévő harccsoportokat, és megállapodtak abban, hogy további négy többnemzetiségű harccsoportot hoznak létre Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
Ezzel nyolcra nőtt a többnemzetiségű harccsoportok száma, gyakorlatilag megkétszereződött a szárazföldi csapatok száma, és kiterjesztette a NATO előretolt jelenlétét a Szövetség keleti szárnya mentén. A brüsszeli lap és a NATO honlapja szerint tehát minden a már jóval korábban megállapított tervek szerint megy.
0 Megjegyzések