Csősz Bogi már gyermekkorában tudta: Luxuskörülmények között fog élni

Egészen fiatalon biztos volt benne, hogy nem olyan életet szeretne élni, amit a családja, a környezete biztosítani tud neki. 

Lélekközösség című műsorában faggatta Peller Mariann a nemrégiben elvált Csősz Boglárkát, aki már kiskorában tudta, milyen életet kíván felnőttként élni. Ezzel ugyanakkor nem feltétlenül vívta ki erdélyi családja elfogadását.

Gyermekként is tudtam, hogy az az éltforma, amire vágyom, nincs meg.

Piciként is megérettem, és ki is fejeztem, hogy az, amiben élünk, számomra nem felel meg. Sokszor, sok helyen próbáltam ezt kifejezni, otthon és az iskolai közösségekben is, de mindig az volt az érzésem végig, hogy valójában engem ebben senki nem fog segíteni. Tudtam, hogy nem lesznek társaim ehhez, mert annyira ambiciózus vagyok – vallott korai emlékeiről Bogi, aki elmesélte, hogy akkoriban határozta el azt, hogy világutazó lesz.

Tudtam például azt, hogy a klasszikus értelemben vett családmodellt én nem fogom teljesíteni.

Az életem első szakaszában tudtam, hogy nem erre vágyom. Szuverén életmódot akartam mindig is élni – mesélt anyai tudatosságáról, önmagában való hitéről Csősz Bogi.

Azt is bevallotta: olykor vakmerően ugrott bele külföldi utazásokba, voltak nagyon kemény napok, hetek az életében. 17 évesen költözött el otthonról, de már jóval azelőtt sokat utazott, és tapasztalt.

– Apám alkoholistaként nem tudta megadni azt a családi biztonságot, amire egy gyerek mindig vágyik, így már kicsiként is a munkában találtam meg a biztos pontokat. Vonzódtam például az idősebb emberekhez, akiktől sokat tanulhattam. Kerültem a saját korosztályom, mert nem érettek meg engem a terveim miatt – mondta el korábbi sérelmeit Bogi. Válása ellenére egyébként továbbra is hisz a szerelemben, és keresi következő partnerét, hiszen szenvedélyes nőnek tartja magát.

Török nővé vált

A színésznő Peller Mariann-nak arról is beszélt: úgy érzi, tapasztalatai és jelleme miatt könnyen alkalmazkodik új helyzetekben.

– Nagyon erős vagyok az alkalmazkodásban. Egyből felveszem a tér, az ország, vagy egy közösség energiáit, tempóját.

Például amikor Törökországban éltem, akkor én egy török nő lettem.

A különböző kultúrákba sikeresen épülők be, de közben meg iszonyatosan meg akartam felelni nekik. Pánikrohamokkal küzdöttem ekkoriban, hiszen a kultúráink különbözőségeink miatt sokszor kerületem feszültségbe önmagammal, a nőiségemmel – fedte fel a Bors cikke szerint.