Már az NDK-t emlegeti az lmbtq-politika miatt egy vezető német újságíró

A Bild egykori újságírója nyílt levélben ment neki a Springer vezetésének: utoljára az NDK-ban látott olyat, hogy egy kiadó ennyire behódoljon egy politikai mozgalomnak - írja a mandiner.hu. 

Aligha van jellegzetesebb intézmény a németországi közéletben a nyílt levélnél. Nyílt levél a járványügyi korlátozások ellen, nyílt levél az ukrajnai fegyverszállítások mellett, nyílt levél a közmédia totalitárius lmbtq-propagandája ellen – csak néhány írás, amivel korábban mi is foglalkoztunk a Mandinernél.

Most itt a legújabb:

távozik a Bild, a legolvasottabb német napilap parlamenti szerkesztőségének vezetője,

mert nem tetszik neki a kiadónál egyeduralkodóvá vált kritikátlan lmbtq-pártiság. És természetesen erről is született egy nyílt levél.

Ralf Schuler, a távozó szerkesztő 2011 óta vezette a Bild parlamenti szerkesztőségét. Az 1965-ben, Kelet-Berlinben született Schuler 1995-ben érkezett a Bildet is kiadó Springerhez tartozó Die Welthez, utána pedig a brandenburgi Märkische Allgemeine politikai rovatának vezetője volt.

Schuler tehát tapasztalt és alapvetően jó renoméjú újságírónak számít az országban, de – áll a nyílt levélben – elege lett abból a nagyon egyoldalú agendából, ami az utóbbi időben átvette az irányítást a kiadónál.

Behódol a Springer az lmbtq-mozgalomnak

A Die Welt a nyár elején közölt egy nyílt levelet biológusok és orvosok egy csoportja tollából, ami a német közszolgálati médiumok brutális transzpropagandáját kritizálta. A szerzők egy ötvenoldalas dokumentációt állítottak össze az általuk vizsgált műsorokról és tartalmakról, a kép pedig egyszerre elkeserítő és felháborító.

Miután a Die Welt lehozta a levelet, természetesen kitört az általános botrány, aminek a Springer egyik vezetője, Mathias Döpfner úgy igyekezett elejét venni, hogy írt egy – meglepetés! – nyílt levelet, amiben kijelentette, hogy a kiadónál, ahogy eddig is, úgy ezután is a sokféleség és az elfogadás az iránymutató, és így tovább. Értsd: kérlek, bocsássatok meg nekünk, befolyásos lmbtq-aktivisták,

amiért egy elméletileg nyitott és demokratikus országban olyat írtunk az újságba, ami nem tetszik nektek.

A Springer-vezetés hozzáállása Schulernek sem tetszik, úgyhogy a felmondása mellé meg is írta a maga nyílt levelét, amit a Cicero közölt teljes egészében.

Az írás fő mondanivalója gyakorlatilag az, hogy a Springer már a saját alapvető értékeivel is szembe megy az lmbtq-mozgalom kritikátlan támogatásával. „Az is jó és fontos, hogy fellépünk »a vallási szélsőségesség, a rasszizmus minden megnyilvánulása és a szexuális diszkrimináció« ellen. Minden diszkrimináció elítélendő. De a diszkrimináció elleni fellépés nem azt jelenti, hogy úgy magunkévá kell tennünk az lmbtq-mozgalom agendáját, ahogy most tesszük” – veti Ralf Schuler a kiadó vezetésének szemére.

Az újságíró szerint a Springer szellemiségéhez az tartozik hozzá, hogy a kiadó és a lapok az egyéni jogok oldalán állnak a szó szabad-polgári értelmében,

amíg ez nem korlátozza mások szabadságát.

„De ez kifejezetten nem azt jelenti, hogy »szorosan az lmbtq-közösség oldalán állunk az emberi jogokért és a diszkrimináció ellen folytatott kőkemény harcban«, ahogy a Bild egyik főszerkesztő-helyettese a napi eligazításban írta ma. A megfogalmazás sztálinista dagályosságtól eltekintve: nem »állok szorosan« egy politikai mozgalom pártján sem, és azt hiszem, ez alapvetően NEM az újságírók feladata” – jelenti ki Schuler.

Mint a régi „szép” időkben

„A szivárványos zászló nem csak a tolerancia és empátia jelképe, ahogy azt szeretnénk, hanem egy olyan mozgalomé is, amelyhez kritikusan lehet és kell állnunk, és amivel nézetem szerint semmiképpen nem szabad közösködnünk” – írja a távozó újságíró, aki persze belátja, hogy a kiadó stratégiája ettől persze eltérhet.

Schuler megemlíti: talán életrajzi okai vannak annak, hogy ilyen ellenérzései vannak az lmbtq-mozgalmársággal szemben. Értsd:

utoljára az NDK-ban látott olyat, hogy egy szerkesztőség ennyire elkötelezze magát egy politikai mozgalom mellett.

Meglehet természetesen, hogy Ralf Schuler egyszerűen csak egy kis médiafigyelemre vágyik a távozása kapcsán, hogy így hájpolja fel a következő munkahelyét. De az is bizonyos, hogy a befolyásos lmbtq-mozgalom valóban rátelepedett a vezető német médiumok nagy részére, s ez szinte biztosan a közélet és a közbeszéd nyitottságának és minőségének rovására megy hosszabb távon.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!