Hirdessen itt

Megvan a jogerős ítélet Burka-ügyben!


Vissza kell fizetnie idősebb Burka Ferencnek a magyar állam részére azt a 20 millió forintot, melyet közel hatévnyi előzetes letartóztatásban töltött időt követő felmentése után kártalanításként kapott, majd egy új eljárásban mégis elítélték őt társtettesként elkövetett emberölés miatt. A Debreceni Törvényszék pénteken kihirdetett ítélete jogerős.


Továbbá kötelezte 400 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére az alperest; az 1 millió 600 ezer forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

A per jogi természetű vita volt, laikusok számára nehezen megfogható kérdésekről. Az alperest képviselő Zeke László ügyvéd többek közt azzal érvelt, hogy a kártalanítás ügyében perújítási eljárásra lett volna szükség, vitatta, hogy jogszerű volt-e a perben a magyar állam képviselete, rámutatott, míg az eredeti összeget kártalanítás jogcímen fizették ki, utólag jogalap nélküli gazdagodás jogcím miatt perelnek, továbbá szerinte már elévült a követelés. Azt is megjegyezte, hogy míg az állampolgárok esetén „rigorózus szigorral”, addig az államra vonatkozóan lazábban értelmezik jogszabályokat.

Kiemelte: az elsőfokú ítélet alapján ugyanazon tényállás mentén párhuzamosan két jogerős határozat is van: egy olyan, melyet a felperes perújítás nélkül megtámadott, és ami szerint jár a kártalanítás, valamint egy másik határozat ennek az ellenkezőjéről.

– Tiszteletben tartjuk a büntetőügyben hozott jogerős ítéletet, függetlenül attól, hogy nem értünk vele egyet. 23 éve foglalkozok ezzel az üggyel, meggyőződésem, hogy rossz ítélet született, védencem nem követte el a cselekményt. Kérem, hogy a magyar állam is tartsa tiszteletben a korábbi jogerős határozatot! Ha azon változtani akar, akkor azt egy perújítás szabályai szerint kellett volna tennie – mondta az ügyvéd.

A felperes képviselője erre úgy reagált, hogy természetesen az állam is tiszteletben tartja a jogszbályokat, és ebben az ügyben a perújításnak nem volt helye.

Dr. Tóth Endre bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény egyik rendelkezése önálló jogalapot biztosít a magyar állam számára arra, hogy a korábbiakban már kifizetett kártalanítást visszakövetelje, ha a kifizetést követően olyan, a törvényben meghatározott körülmény merül fel, amely alapján a kifizetett kártalanítás alaptalannak minősül. A büntetőügy perújítása során született és idősebb Burka Ferenc bűnösségét megállapító, valamint a vele szemben 9 év szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező jogerős büntetőbírósági ítélet pedig  jogilag ilyen körülménynek minősül.

A bíró reagált az ügyvéd kifogásaira is.

Többek közt azt mondta, az új büntőeljárási törvény szerinti visszakövetelési jog a visszatérítési kötelezettséget is magában hordozza, és nem differenciál aszerint, hogy a kártalanítás kifizetésére jogerős bírósági határozat alapján került-e sor vagy nem. A visszatérítési követelésnek nem előfeltétele a jogerős bírósági határozat jogerejének lerontása, vagyis ez esetben egy perújítás eredménye. Kifejtette, a felperest a perújítási határidők tekintetében semmilyen mulasztás nem terheli. A kártalanítási egyezséget jóváhagyó végzés 2007 februárban vált jogerőssé, ennek ötéves elévülése 2012 februárban lejárt, tehát itt nem lett volna lehetőség perújításra. Ugyanakkor a magyar állam jelen keresetének jogalapja nem a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozik, hanem az új büntetőeljárási törvény szerinti kártalanítás visszafizetésére. – Így az alperes jogi érvelése, mely az elévülés kérdését a jogalap nélküli gazdagodáshoz kapcsolja, irreleváns – jegyezte meg. Hozzátette: ezzel szemben a magyar állam követelése 2018. szeptember 13-án, a büntetőperes perújításban az alperes bűnösségét kimondó jogerős ítélettel vált esedékessé, vagyis az 5 éves elévülési határidőn belül van.

A Debreceni Törvényszék közlése szerint az alperes önkéntes teljesítésének hiányában az állam bírósági végrehajtás útján érvényesítheti vele szemben a megítélt követelést.

Egy 1999-ben elkövetett emberölés miatt idősebb Burka Ferenccel szemben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2000-ben emelt vádat emberölés bűntette miatt, a büntetőeljárás befejezéséig pedig az alperes közel 6 évet töltött előzetes letartóztatásban. A büntetőeljárás 2006 áprilisában felmentő ítélettel zárult, az alperes pedig az általa előzetes letartóztatásban töltött időért 2007-ben a magyar állammal kötött egyezség alapján 20 millió forint összegű kártalanításban részesült. Utóbb, 2013-ban új bizonyítékok alapján a korábbi büntetőeljárásban perújítást rendeltek el, mely eljárásban 2018. szeptember 13-án született jogerős büntetőbírósági ítélet. A perújítási eljárásban feltárt új bizonyítékok alapján Burka Ferenc bűnösségét az emberölés bűntettében megállapította a bíróság és vele szemben 9 évi szabadságvesztés-büntetést szabott ki, melybe az általa a korábbiakban előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítani rendelte.

A jelen polgári perben első fokon eljárt Debreceni Járásbíróság 2022. február 8-ai ítéletében az alperest kötelezte arra, hogy a korábbiakban megkapott kártalanítás visszafizetéseként fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20 millió forintot és annak kamatait.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések