Hirdessen itt

A moldáv elnök követeli, vegyék fel őket, Ukrajnát és Grúziát is az EU-ba


Moldova, valamint Ukrajna és Grúzia európai uniós tagjelölti státuszának megadását szorgalmazta Natalia Gavrilita moldovai kormányfő pénteken Varsóban azon a sajtóértekezleten, amelyet lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel tartott közösen.


A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Gavrilita felidézte: országa március 3-án nyújtotta be uniós tagfelvételi kérelmét. Beismerte: Moldova jelenleg még nem készült fel az uniós tagságra, mindazonáltal mindent megtesz a csatlakozás érdekében. “Az európai modell útján haladunk, nagy reményeket fűzünk hozzá” – jelentette ki.

Gavrilita felszólította az uniós tagállamokat: vegyék fel országát, valamint Ukrajnát és Grúziát is az Európai Unióba.


Ukrajna az ellene zajló orosz támadás elindítása után néhány nappal, február 28-án, Grúzia pedig március 3-án indítványozta uniós csatlakozásának felgyorsítását.

Az ukrajnai háborúról Gavrilita elmondta: Moldova már 390 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, ők jelenleg négy százalékát képezik a 2,6 millió lakosú országnak. Beszélt arról is, hogy a háború negatívan befolyásolja a gazdasági helyzetet Moldovában, amelynek Ukrajna fontos kereskedelmi partnere.

Mateusz Morawiecki a sajtóértekezleten az ukrajnai háború kapcsán “minden bűnügyi jellegű cselekedet, háborús bűntettek, népirtás” beszüntetését szorgalmazta. Megismételte az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket vizsgáló nemzetközi bizottság létrehozásáról e héten tett javaslatát. 

Emellett megígérte: Lengyelország “jó nagykövete” lesz Moldovának az EU-ban. Fontosnak nevezte, hogy az uniós tagállamok a tagjelölti státusz megadásával reményt adjanak Moldovának arra, hogy “megmarad, és a jövőben normálisan működhet”.

Moldova csatlakozásának egyik nagy problémája lehet, hogy Szovjetunió felbomlása óta sem sikerült egységes államot létrehozniuk. Moldova területén található a Dnyeszter Menti Köztársaság, amely 1990. szeptember 2-án kiáltotta ki függetlenségét egy Csongrád-Csanád megyényi területen, amelyet sikeres népszavazással zártak, azonban egyetlen egy ENSZ állam sem ismeri el létezésüket. A moldávokkal háborút is vívtak függetlenségükért, 1992-ben aláírt béke értelmében a moldáv hatóságoknak nincs semmilyen beleszólása a terület politikájába, azonban elszakadniuk nem sikerült. A helyzet igazi pikantériája, hogy jelentős orosz népesség él a területen, közel ugyanannyi mint moldáv. A szakadár köztársaság első elnöke is orosz származású volt, az oroszbarátságuk pedig máig töretlen

A sajtóértekezleten szerződést írtak alá 20 millió eurót érő hosszú távú kölcsönről, amelyet Lengyelország nyújt Moldovának.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések