Hirdessen itt

Ukrajna példájával fenyegette meg a NATO-ba vágyó Boszniát az orosz nagykövet


Igor Kalabukov, Oroszország szarajevói nagykövete Ukrajna példájával fenyegette meg a NATO-ba vágyó Boszniát.


„Ha be akarnak lépni valahová, az az országuk belügye. De más kérdés a mi reakciónk. Hogy mit várunk, azt Ukrajna példájával mutattuk meg. Ha fenyegetés támad, válaszolunk rá"

– mondta Kalabukov egy boszniai tévécsatorna műsorában helyi források szerint, amikor Bosznia-Hercegovina esetleges NATO-tagfelvételéről kérdezték.

Bosznia-Hercegovina két régióból áll, melyeknek külön intézményrendszere is van, de képviselőik részt vettek a szövetségi intézmények munkájában. Milorad Dodik, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság elnöke évek óta az országrész elszakadása mellett kampányol. A konfliktus akkor vált hevesebbé, amikor néhány hónappal ezelőtt a Putyin szövetségesének tartott Dodik bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből.

A NATO-tagság kérdése a Boszniát szétfeszítő konfliktusok közül is az egyik legerősebb: a Dodik-féle Szerb Köztársaság vezetése mereven ellenzi és minden eszközzel akadályozni igyekszik azt. Az EU többször vádolta már azzal Orbán Viktort, hogy az EU érdekeivel ellentétben beállt Bosznia-Hercegovina feldarabolása mögé.

Az országot irányító hármas elnökség elnöke, a horvátokat képviselő, mérsékelt Zeljko Komsic úgy reagált: „Határozottan elítélem az orosz nagykövet Bosznia-Hercegovinát érintő fenyegetését." Szerinte az esetleges NATO-tagságról csakis az ország saját intézményei dönthetnek.

Finnország és Svédország a Kreml fenyegetése ellenére is csatlakozna a NATO-hoz

A háború kirobbanása következtében Finnországban és Svédországban is többségbe kerültek a NATO-csatlakozást kívánók.

Olaf Scholz német kancellár üdvözölte, hogy Finnország érdeklődik a NATO-csatlakozás iránt – írja a Portfolio. Scholz szerdán találkozott Sanna Marin finn kormányfővel, majd sajtótájékoztatót tartottak, ahol arra a kérdésre, Németország támogatná-e Finnország NATO-csatlakozását, azt válaszolta, már van együttműködés a NATO és Finnország között.

Konkrétumokat azonban nem említett Scholz, valószínűleg azért, mert Moszkva szemében vörös posztó a finn NATO-csatlakozásnak már csak a fölvetése is. Oroszországnak és Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van. Sanna Marin a sajtótájékoztatón azt mondta, felülvizsgálja a NATO-csatlakozás kérdését. Hozzátette:

Lehetséges, hogy Finnország a NATO-csatlakozásra fog törekedni.

A szintén katonailag semleges Svédország védelmi minisztere, Peter Hultqvist szerdán bejelentette, idén 3 milliárd svéd koronára (mintegy 107 milliárd forintra) növelik Svédország védelmi kiadásait.

A miniszter szerint ennek köszönhetően megerősíthetik kapacitásainkat Gotland szigetén, növelhetik a katonai alkalmazottak számát, fokozhatják az üzemanyag- és lőszerellátást, az alapvető fontosságú ellátmányt, és előrehozhatják a hadianyag- és járműbeszerzést.

A múlt héten a svéd kormány bejelentette, a lehető leghamarabb a GDP 2 százalékára emelik a katonai költségvetést. Alexander Stubb volt finn miniszterelnök a CNN-nek azt nyilatkozta, országa NATO-csatlakozása most sokkal valószínűbb, mert Putyin az ukrajnai agresszióval tönkretette azt az óvatos egyensúlyt, amelyet Finnország hosszú évek óta igyekszik fenntartani.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések