Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Főügyészség, azzal a hatvanas éveiben járó kaposvári férfival és öt társával szemben, akik egy több vállalkozásból álló cégcsoport közterheit csökkentették illegálisan, mellyel közel 1 milliárd forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A vádlott által vezetett, jól prosperáló, és az ország területén több gyáregységgel rendelkező cégcsoport jelentős személyi munkát igénylő tevékenységet folytatott, amelyhez a dolgozók egy részét munkaerő-kölcsönzéssel biztosították. Később, az adójogszabályok változása miatt a munkaerő kölcsönzése után megfizetett általános forgalmi adót már nem tudták levonni, ezért a vádlott a rokonait, és egy másik cég vezetőit bevonva kidolgozott egy olyan módszert, amivel jogellenesen csökkenti tudta a közterheit.
A módszer lényege szerint a cégcsoport által dolgoztatott munkásokat átjelentették a másik vállalkozásba anélkül, hogy munkahelyük és feladataik megváltoztak volna. Ezután a tényleges gazdasági tevékenységet valójában nem folytató vállalkozás hamis számlákat állított ki a cégcsoport felé úgy, mintha a termelő tevékenységet alvállalkozóként ők végezték volna el, majd ezen fiktív költségszámlákat felhasználva a cégcsoport az Áfa fizetési kötelezettségét jelentősen csökkentette. A cégcsoport ráadásul a ténylegesen általa foglalkoztatott dolgozók bérének egy részét sem legálisan fizette ki, így a közterheket ekörben sem egyenlítette ki.
A valós tevékenységet valójában nem folytató másik vállalkozásnak a cégcsoporttól származó bevétele után keletkező, jelentős összegű adóját maga is megkísérelte csökkenteni, ezért egy számlagyárnak használt cégtől több százmillió forint értékű fiktív számlát fogadott be. A vádlottak ezekkel a módszerekkel több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában öt vádlottal szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
A vádlott által vezetett, jól prosperáló, és az ország területén több gyáregységgel rendelkező cégcsoport jelentős személyi munkát igénylő tevékenységet folytatott, amelyhez a dolgozók egy részét munkaerő-kölcsönzéssel biztosították. Később, az adójogszabályok változása miatt a munkaerő kölcsönzése után megfizetett általános forgalmi adót már nem tudták levonni, ezért a vádlott a rokonait, és egy másik cég vezetőit bevonva kidolgozott egy olyan módszert, amivel jogellenesen csökkenti tudta a közterheit.
A módszer lényege szerint a cégcsoport által dolgoztatott munkásokat átjelentették a másik vállalkozásba anélkül, hogy munkahelyük és feladataik megváltoztak volna. Ezután a tényleges gazdasági tevékenységet valójában nem folytató vállalkozás hamis számlákat állított ki a cégcsoport felé úgy, mintha a termelő tevékenységet alvállalkozóként ők végezték volna el, majd ezen fiktív költségszámlákat felhasználva a cégcsoport az Áfa fizetési kötelezettségét jelentősen csökkentette. A cégcsoport ráadásul a ténylegesen általa foglalkoztatott dolgozók bérének egy részét sem legálisan fizette ki, így a közterheket ekörben sem egyenlítette ki.
A valós tevékenységet valójában nem folytató másik vállalkozásnak a cégcsoporttól származó bevétele után keletkező, jelentős összegű adóját maga is megkísérelte csökkenteni, ezért egy számlagyárnak használt cégtől több százmillió forint értékű fiktív számlát fogadott be. A vádlottak ezekkel a módszerekkel több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában öt vádlottal szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
0 Megjegyzések