A szakértők elsődleges véleménye szerint az állattetemek gyűjtése, élelmiszerek melletti tárolása és a megmagyarázhatatlan „tüzeskedés” is arra utal, hogy a kőbányai gyűjtögető-gyújtogató pszichikai vagy mentális zavarokkal küszködik. Szabadlábon védekezhet, de szomszédjai attól tartanak, mindkét „hobbiját” folytatni fogja.


Igazságügyi elmeorvosi vizsgálatra küldik azt a budapesti férfit, akinek autójában és otthonában is állattetemeket találtak a rendőrök egy hete. Ebben az ügyben lopás vétsége miatt indult ellene eljárás, hiszen

olyan védett állatok tetemei is előkerültek a házkutatás során, melyeket a törvény szerint elhullás után sem vihetett volna haza.


Kihallgatása közben jöttek rá a nyomozók, hogy a tetemgyűjtő azonos azzal az ismeretlennel, aki május 28-án, a kőbányai lomtalanítás idején éjjel három, utcán elhelyezett szemétkupacot is lángra lobbantott. Ebben az ügyben június 15-én rongálás vétsége miatt is nyomozást rendelt el vele szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A gyanúsított elismerte, hogy ő okozta a tűzeseteket, de nem tudta megindokolni a tettét. A hatóság úgy állapította meg, esetében nem állnak fenn a letartóztatás feltételei, szabadlábon védekezhet. Ez nem igazán tetszik szomszédainak, akik attól tartanak, a férfi folytathatja a tetemgyűjtést és a gyújtogatást is.

A rendőrség kért segítséget a Segítő Angyalok szervezet speciális mentésre és állatmentésre szakosodott munkatársaitól, amikor Budapest X. kerületében egy autóban zsákba csomagolt, rothadó szagot árasztó, bomló tetemet találtak. A rendőröket a környéken lakók értesítették a bűz miatt, először azt sem lehetett tudni, mi van a fekete zsákban, nem zárták ki az emberi maradványok lehetőségét sem. Ezért ahogyan ez a bűnügyi helyszíneken szokás, a forgalmat elterelve az egész környéket lezárták.

Az állatmentők védőfelszerelésben bontották ki a csomagot, melyből egy kutya maradványa került elő. Az autó tulajdonosa, egy 25 éves budapesti férfi először azt mondta, az állatorvosi egyetem kórboncnokaként került hozzá a tetem, ám kiderült, soha nem dolgozott a felsőoktatási intézményben. A tetemben mikrochip is volt, ez alapján a nyomozók eljutottak egy állatorvoshoz, aki elmondta, ez egy beteg kutya volt, amelyet ő kezelt, míg az állat ki nem múlt. A tetemet egy budapesti férfi vitte el, akit már korábbról ismert: a férfi névjegykártyákat osztogatott több állatorvosnak azzal, hogy hivatalosan foglalkozik állati tetemek elszállításával és hamvasztásával.

A névjegykártyás szállító azonos volt annak az autónak a tulajdonosával, amelyben az állatvédők a rendőrökkel megtalálták a bomló állat tetemet. A hatóság azonnal házkutatást rendelt el a férfi lakásán, ahol több tucatnyi preparátumot, a hűtőben pedig az élelmiszerek mellett további állattetemeket, védett madarak és egy őzgida maradványait tárolta. A tetemeket a X. kerületi önkormányzat segítségével hivatalos, a veszélyes hulladékok megsemmisítésében jártas cég bevonásával vitték el a helyszínről, a lakást és a társasház közös helyiségeit is fertőtlenítették.

A lopással gyanúsított férfit zavart viselkedése miatt mentővel szállították kórházba a rendőrök, ahol az orvosok nem találtak nála olyan betegséget, ami azonnali ellátást és kezelést kívánt volna. Ezután a BRFK X. kerületi rendőrkapitányságán hallgatták ki a tetemek jogtalan birtoklása miatt. A kihallgatás során a nyomozók felismerték, hogy a tetemgyűjtő azonos lehet azzal a gyújtogatóval, akiről május 28-án kamerafelvételek készültek Kőbányán, miközben három lomtalanításra összegyűjtött hulladékhalmot is felgyújtott. A tűzesetek miatt több környékbeli ház ablaka is megsérült a keletkezett hőtől, jelenleg igazságügyi tűzvizsgáló vizsgálja, mennyire veszélyeztette a gyújtogatás a környékbeli ingatlanokat. A férfi beismerte, hogy ő lobbantotta lángra az utcai szeméthalmokat, így rongálás vétsége miatt is eljárás indult ellene.

Juhász Attila állatorvos a Magyar Nemzetnek elmondta, a közterületeken vagy lakóingatlanokban hagyott állattetemek egészségügyi szempontból is veszélyesek lehetnek. Környezetvédelmi szempontból az elhullott állati testek potenciális fertőzőképességük miatt emberekre és állatokra egyaránt káros hatást gyakorolhatnak. Hozzátette, olyan veszélyes betegség is előfordulhat, mint a tularémia. Ez egy fertőzés, amely a bőrt, a szemet és a tüdőt támadhatja meg, és állatokról kerülhet át az emberre. A szakértők szerint tularémia a természetben nem fordul elő az emberben, és nem ismert, hogy emberről emberre terjedne. Ugyanakkor emlősökben és madarakban is előfordulhat, a fertőzést okozó organizmus hetekig életképes az elhullott állatokban.

A hatóság nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a gyanúsított a tűz látványa miatt lobbantotta lángra a szeméthalmokat. Vizi János igazságügyi pszichiáter szakértő szerint a pirománia egyfajta impulzuskontroll-zavar, amely tüzek gyújtogatására irányul. Skálája nagyon széles: lehet, hogy valaki csak a határban gyújtogat kisebb szalmabálákat, de lehet, hogy sokkal tovább megy. A piromániások legtöbb esetben nem veszélyeztetik magukat, mindig vigyáznak rá, hogy ne sérüljenek, illetve másokat se veszélyeztessenek. Ilyesmi csak amiatt történhet meg, mert képtelenek felmérni cselekedetük veszélyeit.

A tetemgyűjtés miatt lopással és a gyújtogatás miatt rongálással meggyanúsított fiatal budapesti férfi esetében a szakértők szerint nem kétséges, hogy szükség van egy igazságügyi elmeorvosi vizsgálatra. A hatóság erre írásos felszólításban kötelezheti a jelenleg szabadlábon védekező férfit. Ha az érintett nem jelenik meg a vizsgálaton, akkor a rendőrség elővezetheti, az eredményesség érdekében őrizetbe is veheti. A vizsgálat eredményétől függ, hogy a nyomozás befejezésével vádat emelnek a gyanúsított ellen vagy esetleges a kóros elmeállapot megállapításával az eljárást megszüntetve elrendelik gyógykezelését.