Trianon napján az ő tetteikre is emlékezzünk…
A baloldali pártok ellentmondásosan viszonyulnak a határon túli magyarsághoz. A marginális és távoli kisebbségek ügyét buzgón felkarolják, a nemzetpolitikára viszont nemet mondanak. Gyurcsány Ferenc és kormánya már a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáson is a határon túliak ellen kampányolt és pártja azóta is sorozatosan támadja a szórványban élő magyarságot, mivel több esetben is kritikával illette szavazati joguk meglétét, továbbá a koronavírus elleni oltóanyagokat is elvonná tőlük. A trianoni békediktátum 101. évfordulója kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy a baloldal miképpen viszonyul a határon túli magyarsághoz. A Századvég elemzése. (bővebben: origo)
A Gyurcsány-szövetség számára fontosabb a politikai haszonszerzés, mint a nemzet egysége
A magyarországi baloldal pártjainak megnyilvánulásai alapján jól kirajzolódik, hogy nem rendelkeznek világos és következetes külhoniakra vonatkozó támogató politikával. A legellenségesebb viszonyulás Gyurcsány Ferencre és az általa vezetett Demokratikus Koalícióra jellemző. A volt kormányfő politikájának 2004 óta szerves része a határokon kívül rekedt magyarsággal szembeni kampánytevékenység. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azzal riogatott, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be tömegével Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból.
AZ ALAPTALAN HISZTÉRIAKELTÉS AZT A CÉLT SZOLGÁLJA GYURCSÁNY FERENC RÉSZÉRŐL, HOGY A KÖZVÉLEMÉNYT – POLITIKAI HASZON-SZERZÉS REMÉNYÉBEN – A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG ELLEN HANGOLJA.
A Momentum politikusai a Felvidéken és Erdélyben is a Renew Europe tagjaiként tevékenykedő európai testvérpártjaik mellett kampányoltak az elmúlt időszakban, szemben a határon túli magyar érdekeket képviselő magyar pártokkal. Így fordulhatott elő, hogy Cseh Katalin a Renew Europe testvérpártjának elnökjelöltje mellett kampányolt a 2019-es román államfőválasztáson, illetve Donáth Anna a liberális Progresszív Szlovákia párt mellett állt ki egy 2019-es felvidéki kampányeseményen.
Figyelemre méltó, hogy az elmúlt években közeledés jellemezte a baloldali pártok és a Jobbik politikáját, végül a Jobbik a nemzeti oldalról átevickélt a baloldali összefogásba és Gyurcsány Ferenc vezényletével egy listán indulnak a következő évi választáson.
BÁR A JOBBIK 2010-BEN MÉG TÁMOGATTA A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS POLITIKÁJÁT, AZ AZÓTA POLITIKAI ARCÉLÉT VESZTETT PÁRT NEMZETPOLITIKÁJA IS HOZZÁSIMULT A BALOLDALHOZ, FELADVA A HATÁRON TÚLIAKRA VONATKOZÓ TÁMOGATÓ KARAKTERÉT.
Összességében megállapítható, hogy miközben a polgári kormány a trianoni sebek begyógyításán és a határokon átívelő, békés nemzetegyesítés politikáján dolgozik, addig
A BALOLDAL AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN NEM VOLT KÉPES KARAKTERES NEMZETPOLITIKA KIÉPÍTÉSÉRE, ILLETVE KÉPVISELETÉRE, ÉS JÓL LÁTHATÓAN SEM A SZÁNDÉK, SEM A SZAKTUDÁS NEM ÁLL RENDELKEZÉSÜKRE AHHOZ, HOGY EZEN VÁLTOZTASSANAK.
A Jobbik baloldallal kötött természetellenes szövetsége pedig megkívánja, hogy Jakab Péter pártja feladja eredetileg képviselt nemzetpolitikáját, amelyet jól láthatóan már teljesített is.
0 Megjegyzések