Nagyszabású gazdasági programról és fejlesztési tervekről dönt a város közgyűlése csütörtökön.
A csütörtöki önkormányzati ülésen a testület dönt a város 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó gazdasági programjáról, fejlesztési céljairól is.
Mint Papp László polgármester előterjesztésében olvasható, a Gazdasági Program fő célkitűzése, hogy Debrecen az Európai Unió fejlett, tudásalapú, magas hozzáadott értékű gazdasággal rendelkező régiójának vezető városa, gazdasági, oktatási, közlekedési, kulturális, kereskedelmi és egészségügyi központja legyen. Ahogy az a dokumentumban olvasható, a gazdaságfejlesztés középpontjában az innovatív, magas hozzáadott értékű iparágak további fejlesztése áll.
A cél, hogy 2021 és 2030 között 20 ezer új munkahely jöjjön létre Debrecenben, a városba érkező beruházások révén pedig a városban működő cégek árbevétele 50 százalékkal növekedjen.
Ahogy az előterjesztés mellékletében, a határozati javaslatban a részletek között olvasható: 2015 óta eltelt időszakban közel 8 ezer új munkahelyet jelentettek be, és a városba érkező új beruházások értéke meghaladja a 600 milliárd forintot. A rendkívül sikeres gazdaságfejlesztési tevékenységnyomán Debrecent és a helyi befektetésösztönzést több független szervezet,illetve minősítő intézet is díjazta.
A város üzemeltetésében lévő, infrastruktúrával teljeskörűen ellátott ipari területek nagyságát szeretnék 1 100 hektárra növelni annak érdekében, hogy a kulcsiparágakban (járműgyártás, agrárium, elektronika, IT) az új üzleti partnerek és azok beszállítói le tudjanak telepedni.
Debrecenben egyedülálló kezdeményezésként kkv-parkot alakítanak ki és elindul a kkv-program a helyi kis- és középvállalatok számára
Mivel a gazdaság bővülése miatt 20 ezer új munkahelyre lehet számítani, fontos, hogy a lakásállomány bővüljön, ennek érdekében lakhatási-, és bérlakás koncepció készül.
Az egyik fejlesztési terület a Tócóvölgy, melyet a beruházók által fokozódó érdeklődés következtében várható ingatlan-kereslet növekedést indukál. Ez már rövid-, és középtávon tudna megoldást biztosítani a lakhatás kihívásaira. A másik rövid-, és középtávú megoldást a rozsdaövezetek lakóingatlan fejlesztésbe való bevonása jelenti. (Ezek olyan, jelenleg vállalkozási tevékenységre használt – elsősorban ipari – területek, amelyek Debrecen városi szövetébe ékelődnek, kifejezetten lakhatási célú övezetekkel vannak körbe véve. )
Szóba jöhetnek még a város keleti részén fekvő zártkerti területek, ám ezek csak hosszabb távon jelenthetnek megoldást, mivel itt az egyik legfontosabb előfeltétel a keleti városrész közlekedési elérhetőségének és infrastruktúrájának (csapadékvíz elvezetés, áram, gáz, víz és szennyvíz) jelentős javítása, egy keleti körgyűrű megépítése.
A lakhatási problémák megoldásához a kollégiumok is hozzájárulhatnak.
A debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnázium kollégiumának tervezett kialakítása emellett támogathatja a Debreceni Szakképzési Centrumba történő jelentkezések növekedését is, és segíthet helyben tartani a fiatalokat, akik a térség majdani szakemberállományát jelentik.
Nem csak a munkahelyek illetve a lakosság számának bővülésére lehet számítani: a gazdaság növekedését az oktatásnak is követnie kell, ezért
cél az is, hogy 2030-ig 80 ezer főre növekedjen a város oktatási-nevelési intézményeiben tanulók száma
elsősorban a műszaki szakképzés, a mérnökképzés és az orvosképzés területén (igazodva a gazdasági fejlődés irányaihoz), valamint emelkedjen a középiskolába járó diákok száma is.
A „dinamikus cívisváros” elérése érdekében az előterjesztés „kívánalomként” fogalmazza meg, hogy térségi integráló szerepét betöltve Debrecen a régió megkerülhetetlen közlekedési centrumává váljon közúton, vasúton és a légi közlekedésen keresztül, a munkaerő mobilitása és az iparterületek megközelíthetősége érdekében.
Debrecen a légi közlekedést oly módon kívánja fejleszteni, hogy a fejlesztések révén Magyarország második legnagyobb repülőtereként hosszú távon a régió legbefolyásosabb repülőterévé váljon.
Debrecen törekszik arra, hogy a fenntartható közlekedési módok használatát még jobban elterjessze. Ezt a város peremén kialakítandó P+R parkolókkal, a kelet-nyugati irányú forgalom lebonyolítását támogató 3-as villamosvonallal, illetve a városon átmenő forgalom csökkentését keleti elkerülő úttal tervezi kezelni.
A fejlesztések része az is, hogy a Debrecen környéki települések elérése érdekében elővárosi vasúti rendszer alakuljon ki Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, valamint Mikepércs irányába. A regionális centrum szerep erősítése érdekében további vasútforgalmi fejlesztés szükséges Debrecen és Nagyvárad között.
A város fejlődése, a javuló életkörülmények azt hozhatják magukkal, hogy Debrecen középtávon 300 ezer ember otthona lehet, és egymilliós lakosságú régió szolgáltató, egészségügyi és kulturális központja.
A fenti prioritások a 2015-ben megfogalmazott gazdasági programban foglaltakkal, a településfejlesztési koncepcióval, valamint az integrált településfejlesztési stratégiával egyaránt összhangban vannak és támaszkodnak a már elfogadott D2030 programban meghatározott célkitűzésekre. Mindezek mellett a Gazdasági Program illeszkedik a Nemzeti Fejlesztés 2030 –Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Hajdú-Bihar Megye Területi és Gazdaságstratégiai Fejlesztési Terve 2019, a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia, valamint a Debrecen Smart City Stratégiája című dokumentumok fő célkitűzéseihez is.
Forrás: dehir.hu
0 Megjegyzések