Törökországba látogatott kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy Recep Tayyip Erdoğan török államfővel tárgyaljanak az uniós–török kapcsolatokról.
A személyes egyeztetésre éppen azt követően került sor, hogy egy héttel korábban a politikusok megállapodtak abban, újraindítják a felek közötti együttműködést, elsősorban a migráció és a kereskedelem terén.
👉 – Az Európai Unió kész konkrét menetrendet felállítani a gazdaság és a bevándorlás, valamint a társadalmak közötti kapcsolatok erősítése érdekében
– fogalmazott Charles Michel a háromórás tanácskozást követően, melyen jellemzően az uniós csatlakozás kérdése azonban szóba sem került.
Az Európai Bizottság elnöke pedig arról beszélt, a látogatás célja az volt, hogy lendületet adjon az Európai Unió és a Törökország közötti kapcsolatoknak, továbbá olyan kérdéseket tárgyaljanak meg, amelyek mindkét félnek előnyösek. Az ankarai találkozón felmerült az 1995 óta hatályban lévő vámunió korszerűsítésének lehetősége, a vízumszabályok liberalizálása, a szíriai menekülteknek szánt pénzek növelése, valamint a biztonsági és egészségügyi kérdésekről történő párbeszédek folytatása is.
👉 – A támogatás fő prioritásai az alapvető humanitárius szükségletek, az oktatás és az egészségügyi ellátás lesznek. Az EU-s támogatásnak a jövőben egyre inkább azt kellene lehetővé tennie, hogy a menekültek maguk tudják előteremteni a megélhetésüket
– hangsúlyozta Ursula von der Leyen, utalva a 2016 márciusában kötött úgynevezett migrációs alku bővítésének lehetőségére.
A közzétett képek és nyilatkozatok alapján a találkozó szívélyes hangulatban telt, pedig az Európai Unió és a tagjelölt Törökország közötti kapcsolatok az elmúlt években egyre feszültebbé váltak. Különösen miután Ankara hajókat küldött a Ciprus és Görögország partjainál húzódó vitatott hovatartozású vizekre, továbbá tavaly megnyitották a határokat az Európa felé tartó migránsok előtt. Habár Görögországnak sikerült megvédenie szárazföldi határait, az áradatnak pedig véget vetett a koronavírus-járvány, a viszony tovább romlott. A kapcsolatok mélyüléséhez vezetett az uniós tagállamok külügyminisztereinek tavaly novemberi megállapodása is, miszerint idén őszig meghosszabbították az Ankara elleni szankciókat: ezeket az intézkedéseket még 2019-ben fogadták el, amiért Törökország a Földközi-tenger Ciprushoz közeli, keleti térségében – az EU szerint jogellenesen – végzett tenger alatti földgázmezők után kutató fúrási tevékenységet.
Vita a Földközi-tenger keleti medencéjéről.
Minden jel arra utal azonban, hogy a felek elkötelezettek a kapcsolatok helyreállítása mellett, ugyanis Ankara nemrégiben tárgyalásokat kezdeményezett Athénnal, és arra is utalt, hogy a ciprusi helyzetet is rendezni kívánja. Az uniós tagállamok között azonban megoszlik a vélemény Ankarával kapcsolatban: Ciprus, Görögország és Franciaország keményebb irányvonalat sürgetnek, míg mások – köztük Németország és Magyarország – az együttműködésre helyezik a hangsúlyt.
👉 – Ha Erdoğan nem akar együttműködni, akkor mindent blokkolni kell
– figyelmeztette a török államfőt egy uniós tisztségviselő.
Ilke Toygur, európai integrációval foglalkozó kutató is arra mutatott rá, hogy a keddi tárgyalások meglehetősen zűrös időkben folytak, a török elnöknek is szüksége van a külpolitikai sikerekre és a gazdasági fellendülésre. Ha minden menetrend szerint halad, két év múlva tartanak választásokat Törökországban, és a felmérések szerint Erdoğan népszerűsége egyre inkább csökken, két köztársaság párti politikus, Ekrem İmamoğlu isztambuli és Mansur Yavaş ankarai polgármester akár esélyes kihívóként indulhatna. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az mindkét ellenfél nagyobb eséllyel indulna, jelenleg 41 százalék körüli az államfő támogatottsága.
Törökországban a napokban az okozott botrányt, hogy a hatóságok hétfőn őrizetbe vettek tíz nyugállományú tengernagyot, miután közös nyilatkozatban közölték: aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben vita tárgyává vált hazájukban a Boszporusz és Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait szavatoló, a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét szabályozó 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény. A kényes ügy azonban az uniós vezetők találkozóján, úgy tűnik, nem került szóba.
0 Megjegyzések