Körbejártuk a bölcsességfogakat övező hiedelmeket, és megnéztük, mennyire szabad hallgatni a baráti tanácsokra.
1. tévhit: "A bölcsességfog hamarosan eltűnik: egyre több olyan ember van, akinél ki sem nő."
Evolúciós trend, hogy a bölcsességfogak és a kettes frontfogak (a kis metszőfogak) eltűnnek, illetve egyre kisebbek lesznek. Utóbbiak - főleg a nőknél - egyre gyakrabban jelennek meg pici cseppfogak formájában. Ezek a folyamatok ugyanakkor nagyon lassúak, így még biztosan jó ideig az emberiséggel maradnak a bölcsességfogak is. Az viszont tény, hogy az orvosok egyre több bölcsességfogat szednek ki. "Régen messze nem történt ennyi műtét, az ilyen operációk gyakorisága az elmúlt 10 évben megkétszereződött, megháromszorozódott" - tudjuk meg dr. Joób-Fancsaly Árpád fogorvos, dento-alveoláris sebésztől.
A Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika osztályvezető egyetemi docense kiemeli, hogy a bölcsességfogakat jellemzően akkor távolítják el, ha panaszt okoznak, például begyulladnak, vagy éppen az egyik felük kint van, a másik viszont bent. Ilyenkor a fogat nem lehet rendesen tisztítani, így könnyen tönkremegy. Az eltávolítás gyakori oka az is, hogy a fogszabályozó fogorvos ezt kéri.
2. tévhit: "A fogsor a bölcsességfogak miatt torlódik, eltávolításuk emiatt is fontos."
Rengetegen hiszik ezt, pedig semmilyen tudományos alapja nincs. Nem igaz az sem, hogy ha kihúzzák a bölcsességfogat, akkor a fogsor hátrafelé vándorol. "A tapasztalat az, hogy a fogazat a bölcsességfog eltávolítása után csak nagyon ritkán rendeződik spontán. Általában nincs változás, ahhoz rendszerint külön fogszabályozásra van szükség. Persze, van példa arra is, hogy a műtét után fogátrendeződés történik, de mikéntjét nem lehet előre megmondani" - hangsúlyozza szakértőnk.
Ennek ellenére tapasztalják a fogorvosok, hogy a szülők sokszor amiatt akarják kihúzatni gyerekük bölcsességfogát, mert úgy gondolják, hogy ezzel elkerülhetik az amúgy szükséges fogszabályozást. Pedig nincs ok-okozati összefüggés. Fordított kapcsolat viszont van: a fogorvosok sokszor szednek ki bölcsességfogat amiatt, hogy legyen hely fogszabályozással rendezni a fogsort.
3. tévhit: "A bölcsességfogakat jobb mihamarabb kiszedni, mert csak baj lesz velük."
Az erről alkotott álláspont nem egységes, földrajzi területenként is változik. Az Egyesült Államokban szeretik a bölcsességfogakat preventív módon meglehetősen korán, még gyerekkorban kivenni. Ezzel akarják megelőzni, hogy a fogak esetleg torlódást okozzanak. Európában a fogorvosok kicsit konzervatívabbak, rendszerint megvárják, míg a bölcsességfogak növekedése beindul. Legelőször 10 és 18 éves kor között lehet látni, hogy mindez okozhat-e fogszabályozási problémát (a fogak csíraállapotánál ez még nem látszik). Szakértőnk kiemeli, hogy ha a növekedés megindulásakor, illetve annak során nincs erre utaló jel, és sem a gyerek, sem a szülők nem látják, hogy a fogak torlódnának, akkor nálunk nem szoktak bölcsességfogat húzni, illetve húzatni. Ezek a fogak ezt követően még nagyjából 10 évig okozhatnak gyulladásos tüneteket, vagy ha addig még nem törtek elő, akkor megpróbálhatnak előtörni. Ilyenkor is jelentkezhet probléma amiatt, hogy esetleg beakadnak a legutolsó (7-es) fog mögé. Ilyen esetben kiszedik őket, illetve akkor is, ha gyulladást okoznak. Amúgy viszont maradnak a helyükön.
4. tévhit: "A bölcsességfog jól jöhet egy későbbi fogpótláshoz, ezért nem szabad kihúzatni, mindent meg kell tenni a megmentéséért."
A bölcsességfog úgynevezett harmadrendű pillérfog: nem kell sajnálni, ha kiveszik. "Ezt a fogat extrém ritkán veszik be fogpótlásba, hosszú távon pedig csak akkor tartható meg, ha semmit nem zavar, jól tisztítható, teljesen kinő, és rágni is lehet vele. Amúgy csak baj van vele. Ha a fogkefével nem érik el, akkor nem lehet rendesen tisztítani sem, így könnyebben kezd szuvasodni. Másrészt ugyanúgy lehetnek fogászati gyulladásai, mint bármely másik fognak" - mondja dr. Joób-Fancsaly. Hozzáteszi, hogy gyökércsúcsi gyulladásnál elvileg lehet a bölcsességfogat is gyökérkezelni, ezt viszont végképp nehéz kivitelezni, hiszen a fogorvos sokszor nem fér hozzá.
5. tévhit: "Csíraállapotban egyszerűbb kiszedni a bölcsességfogat."
A művelet ilyenkor is komoly beavatkozás, a műtéti területet ugyanúgy fel kell tárni, mint felnőtt korban, a csontot is ugyanúgy el kell fúrni a fogtól. A csíra eltávolításának többféle módszere van, a leggyakrabban alkalmazottnál kettévágják, és két darabban, minél kevesebb csontveszteséggel veszik ki.
6. tévhit: "A bölcsességfogat sokszor ki lehet húzni fogóval is, nem kell egyből műtétre készülni."
A bölcsességfogak nagy része beakad a 7-es fog mögé, elfekszik. Megesik az is, hogy teljesen megfordul, és fejjel lefelé áll. Nagyon ritkán - az esetek 5-10 százalékában - fordul elő, hogy a fog fogóval kiszedhető. A leggyakrabban műtéti feltárásra van szükség, a beavatkozás pedig akár több órás is lehet.
7. tévhit: "Nem szabad CT-vizsgálat nélkül bölcsességfogat húzni, aki röntgen alapján dolgozik, nem elég alapos."
Tudományos szempontból nincs szignifikáns különbség aközött, hogy az orvos kétdimenziós panorámaröntgen vagy három dimenzióban képet adó CT-felvétel mellett operál. Legalábbis több tanulmány is alátámasztja, hogy az esetleges szövődmények számát tekintve a helyzet mindkét módszernél ugyanolyan. "A CT fő előnye, hogy a betegnek meg lehet mutatni rajta, hogy az ideg mennyire van közel a foggyökérhez. Így könnyebben meg lehet érteni, hogy miért van esély rá, hogy műtét közbeni megnyomásakor egy ideig zsibbadjon például az ajak. A CT az orvosnak is segítséget jelent műtét közben, főleg, ha az ideg a gyökér alatt úgy fut át, mintha egy alagútban lenne. Ilyenkor eleve lehet úgy készülni, hogy szükség lesz a fog hosszában történő kettévágására, majd széttörésére, és lehámozására az idegcsatornáról. Ezt a panorámaröntgenen nem lehet előre látni" - magyarázza dr. Joób-Fancsaly.
Ugyanakkor kiemeli, hogy az ilyen szituáció nagyon ritka, számítani csak elvétve kell rá. Másrészt a fogorvosok az ideget a panorámaröntgenen is látják, a gyakorlott sebészek pedig műtét közben is észreveszik szabad szemmel. Az ideg körülbelül olyan vastag, mint egy ceruzabél, ráadásul fehér, mint a húson az ín.
8. tévhit: "Sokan fölöslegesen, csak az ismerősök rémtörténetei miatt félnek a bölcsességfog eltávolításától."
Ez nem feltétlen igaz, ugyanis a bölcsességfog eltávolításakor gyakoriak a komplikációk, amelyek megtörténhetnek műtét közben és után is. Beindulhat például vérzés, sérülhet a szomszédos fog és a nyálkahártya. Bár nagyon ritka, legrosszabb esetben az állkapocs is eltörhet. Az idegsérülés már meglehetősen gyakori, 1 százalék körüli. A műtét után duzzanat ésfájdalomis kialakulhat, az ideg megnyomása miatt történhet érzéskiesés is. Gyulladásos kórképek az esetek 8 százalékában jelentkeznek a műtét után. Ezeket a szövődményeket persze lehet kezelni, de panaszt úgy is okozhatnak.
9. tévhit: "A kihúzott bölcsességfog helyén keletkező sebet mindig összevarrják."
A tapasztalat azt mutatja, hogy a műtéttel feltárt fölső bölcsességfogak húzása után varrásra nem mindig van szükség. Az alsóknál viszont szinte mindig zárni kell sebet, még ha nem is szorosan: egy 3 centis vágásra elég négy öltés. Ennek oka, hogy ha a sebet nagyon szorosan, mondjuk 2 milliméterenként varrnák össze, akkor ez problémát okozna. "Húzás után a seb környékén elhalnak hámsejtek, izomsejtek, idegsejtek, érsejtek. Ezek gennyhez hasonló folyadékká válnak, ürülniük kell. Ha a sebhelyet túl szorosan összevarrnák, ez nem történhetne meg, a terület ödémás lenne, nagyon bedagadna. Emiatt van szükség laza, de a sebszéleket összefektető varrásra" - magyarázza szájsebész szakértőnk.
10. tévhit: "Érdemes kérni, hogy a bölcsességfog eltávolítása után felszívódó cérnával öltsék össze a sebet, mert azzal meg lehet úszni a varratszedést."
Ugyan a felszívódó öltések nagyrészt tényleg felszívódnak, van, amelyik nem, így az orvosnak arra is rá kell néznie. A felszívódó cérna azért is problémás, mert a beteg hajlamos lehet elmulasztani miatta a kontrollt, pedig arra mindenképp szükség van, hogy a gyógyulás biztosan szövődménymentes legyen. Egyetlen esetben érdemes ilyen varratot kérni: ha valaki a műtét után külföldre utazik, és ott nincs lehetősége kiszedetni. Ezt leszámítva a sebet akkor is jó kontrollálni - főleg ha az alsó bölcsességfogról van szó -, ha másik orvos teszi, mint aki az operációt végezte.
11. tévhit: "Az antibiotikumot csak akkor kell beszedni, ha a seb begyullad."
Ez nem igaz, bölcsességfog kihúzása után a felírt gyógyszert mindig be kell szedni. Ennek oka, hogy a beavatkozás általában csontba hatoló műtét, ilyenkor pedig mindig szükség van ilyen készítményre. "Az operáció után nem preventív jelleggel, hanem terápiásan adunk antibiotikumot, hiszen a szöveteket föltárjuk, lebenyt képzünk, csontot veszünk el" - hangsúlyozza szakértőnk. Hozzáteszi, hogy a gyógyszert végig - 4-5 napig - szedni kell: akkor sem szabad hamarabb abbahagyni, ha semmilyen probléma nem lép fel. A rövidebb ideig alkalmazott antibiotikum miatt ez esetben is rezisztencia alakulhat ki.
12. tévhit: "A húzás után fontos a fertőtlenítőszeres öblögetés."
A műtét napján semmiképp nem szabad öblögetni, és másnap is csak úgy, ha a szert pusztán szájba veszik, majd utána öblögetés nélkül kiköpik. Ennek oka, hogy az öblögetésnek mechanikai hatása van: olyan vákuumot képzünk vele, amely miatt kioldódik a sebből, majd pedig ki is jön a benne lévő vérrög. Pusztán az öblögetőszer szájban tartása miatt ilyesmi nem történik. A műtét után a sebet szívogatni sem szabad, mert a vérrög amiatt is kijöhet. Utóbbi pedig fontos, mert a seb akkor gyógyul jól, ha benne marad.
13. tévhit: "A húzás után pár napig óvatosan kell fogat mosni, jobb nem is nyúlni ahhoz az oldalhoz, amelyikről a bölcsességfogat kiszedték."
A húzás estéjén a fogmosás már kifejezetten javasolt, de csak úgy, hogy a fogkefe a sebhez és a környékéhez ne érjen. Másnap puha fejű fogkefével vagy fültisztító pálcára tett fogkrémmel már a sebet is lehet óvatosan tisztítani. Lényeg, hogy a vérrög ne sérüljön.
14. tévhit: "Nem gond, ha valaki a műtét napján alkoholt fogyaszt, hiszen az csak fertőtlenít."
Ez nem igaz, ugyanis az alkohol fokozza az erek tágulását, ezáltal pedig növeli az operáció utáni vérzés rizikóját. Emiatt fogyasztása a műtét napján nem szerencsés.
15. tévhit: "Aki amúgy is dohányzik, annak teljesen mindegy, hogy a műtét után rágyújt-e."
A dohányzás nemcsak azért gond, mert általa kátrány kerül a szájüregbe, hanem azért is, mert a cigaretta szívásakor vákuum képződik a szájban, amely miatt a gyógyulást segítő vérrög kijöhet a sebből. A dohányzás rontja a perifériás vérkeringést is, emiatt nehezíti a sebgyógyulást mind a csontban, mind a nyálkahártyában. Persze, utóbbi folyamat attól nem lesz kedvezőbb, ha valaki a műtét előtt pár nappal leteszi a cigarettát, de utána szerencsés legalább egy hétig nem dohányozni.
16. tévhit: "Akinek kihúzták a bölcsességfogát, jól teszi, ha pár napig nem iszik tejet, amiatt ugyanis befertőződhet a seb."
A tejet és a tejtermékeket azért szokták tiltani, mert úgy gondolják, hogy önmagukban is táptalajai a baktériumoknak. Ugyanakkor készültek ezzel kapcsolatos vizsgálatok, amelyek nem mutattak ki szignifikáns különbséget aközött, hogy valaki foghúzás után fogyasztott-e tejet, vagy sem. Ennek ellenére a műtét utáni három napban nem ajánlják tejtermék fogyasztását. "Ennek oka, hogy a szájban eleve sok a baktérium, számukat pedig nem kell még plusz táptalajjal is növelni. Ha valaki erről nem tud lemondani, akkor javasoljuk, hogy utána azonnal mosson fogat" - mondja dr. Joób-Fancsaly.
17. tévhit: "Nyáron nem szerencsés bölcsességfogat kiszedni, mert a meleg miatt a beavatkozás kockázatosabb."
Ez a tévhit eléggé elterjedt, pedig a műtéti komplikáció szempontjából teljesen mindegy az eltávolítás időpontja. "Az esetleges szövődmények a beteg immunrendszerétől, életkorától, fizikai állapotától függnek, de lehet hatása annak is, hogy az érintett stresszel-e vagy sem. Az évszak a legkevésbé sem számít. A meleg egyedül amiatt lehet lényeges, mert olyankor a gyulladások jobban beindulnak, így egy esetleges góc könnyebben okoz gondot, akár csonthártyagyulladás formájában, akár a bölcsességfognál. Viszont ez is csak megfigyeléseken alapszik, tudományosan nincs alátámasztva" - hangsúlyozza szakértőnk. Hozzáteszi, hogy ilyesmi inkább akkor fordulhat elő, ha valakinek például olyan cisztája van a fogán, amelyről nem tud, és amely nyáron jobban begyulladhat, mint télen. Viszont ennek is csak elméleti alapja van, kutatásokkal nem bizonyították. Emiatt nem érdemes a műtétet elhalasztani pusztán a nyár miatt. A tologatás azért is fölösleges, mert az operáció után eleve javasolják a jegelést. Utóbbinak ugyanolyan hatása van, mint például a sípcsont sérülése utáni jegelésnek: a hideg csökkenti az ödémát, így az arc nem dagad fel annyira. De teljesen mindegy, hogy a műtéti területet télen vagy nyáron hűtik.
0 Megjegyzések