Ugrásszerűen megnőtt a Covid–19-járvány tavaly márciusi megjelenését követően a távmunka és a home office aránya: a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint arányuk az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt 2020-ban. 

A jelentés megállapította, hogy

👉 a távoli munkavégzésnek a korábbiaknál jóval szélesebb körű elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz.


Az ugrásszerű növekedést jól jelzi, hogy míg 2020 februárjáig százezer fő körüli létszám dolgozott távmunkában, márciusban már több mint háromszor annyi embert érintett.

👉 A munkahelyen kívüli munkavégzés lehetőségével élők száma májusban érte el a csúcsot, ekkor 760 ezer munkavállalót érintett.


A nyári hónapoktól sokan visszatértek a munkahelyi munkavégzéshez.

Az idei év elején, a második hullám idején – de már a harmadik hullám fenyegetettségében – ismét nőtt a távmunkában dolgozók száma: februárban 482 ezer munkavállalót, a foglalkoztatottak 11 százalékát érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban.

Elsősorban a szellemi foglalkoztatottakat érinti az otthoni munkavégzés. Szintén gyakoribb a home office azokban a háztartásokban, ahol 15 év alatti gyermek is él, és érintett a digitális oktatásban.

👉 Az átlagosnál többen kaptak lehetőséget a home office-ra az állami szférában és az ötven főnél nagyobb vállalkozásoknál.


Vukovich Gabriella, a KSH elnöke azt emelte ki, hogy a távmunka és a home office egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát.