Öt éve tart az a büntetőper az Egri Törvényszéken, melynek 134 vádlottja közül kilenc időközben meghalt. Az eljárásban 84 védő vesz részt, s 449 tanú meghallgatására tettek indítványt. Az ügyben egyfajta jubileum közeleg, a 250. ülésnap, mert a bíróság eddig 249 napon tartott tárgyalást.
Már 249 tárgyalási napot tartott az Egri Törvényszék a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben – közölte a Heol kérdésére Hoszné dr. Nagy Tímea bíró. A törvényszék sajtószóvivője elmondta, a Heves Megyei Főügyészség D. M. első-, Sz. Sz. másodrendű vádlottakkal és társaikkal szemben többrendbeli bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, közokirat-hamisítás bűntette, hamis magánokirat felhasználása vétsége, pénzmosás és bűnszervezetben részvétel bűntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint a 2009 és 2013 között budapesti és egri központtal működött, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezetet az első- és másodrendű terheltek vezették és irányították.
A 2009-ben kezdődött bűnténysorozatról portálunkon a vádemelés kapcsán írtunk először hat éve. (Lásd: keretes cikk.) Már akkor tudható volt, a nyomozati iratok 558 kötetet tesznek ki, a mellékletként szereplő dokumentumok ennek a többszörösét.
A törvényszék sajtószóvivőjétől megtudtuk: az ügyben 134 vádlott van, akik közül az eljárás alatt kilencen már meghaltak. A törvényszék egy másik tanácsa előtt ugyanezen bűnszervezet tevékenységéhez, de más megbízó cégekhez kapcsolódóan szintén büntetőeljárást folytatnak. Azon vádlottak ügyeit, akik mindkét procedúrában terheltek, a jelen büntetőperrel egyesítették.
További, a bírósági csúcsokat ostromló adatokat is megtudtunk. Az eljárásban 84 védő vesz részt. A bíróság az ügyben idáig 249 tárgyalási napot tartott.
– A járványügyi intézkedésekre figyelemmel a 2020. március 11. és június 16. között bevezetett létszámkorlátozás miatt, figyelemmel arra, hogy a tárgyalóteremben ötven embernél több nem tartózkodhat, az ügyben tárgyalást tartani nem lehetett. Idén márciusban hat tárgyalási napot kellett elhalasztani.
A vádlottak közül többen lemondtak a tárgyaláson való részvételt biztosító jogukról. Az elsőfokú bíróság 151 tényállási pontot vizsgált, vizsgál. Ezek közül 87-ben befejezte a bizonyítási eljárást. A bűnszervezet, illetve a költségvetési csalások esetében további bizonyítás felvétele szükséges, amelyek jelenleg nem foganatosíthatók.
– E büntetőeljárásban 1750 tanúvallomás felolvasását indítványozták, a háromnegyedét a bíróság már teljesítette. Az ügyben 449 tanú kihallgatására tettek indítványt, a tanúk zömét már kihallgatták – közölte a sajtószóvivő, aki jelezte: volt vádlott, aki beismerte a bűncselekmények elkövetését, az ő esetében az eljárás már véget ért.
A többmilliárdos csalás lényege
Az ügyben a főügyészség fokozott felügyeletével külön erre a feladatra létrehozott nyomozócsoport nyomozott. Az akkori ismeretek szerint a bűncselekmény munkaerő-kölcsönzéshez volt köthető. A „megrendelő vállalkozások” – többségében őrző-védő, takarító, illetve fuvarozócégek – a munkavállalóikat papíron a bűnszervezet által létrehozott, többnyire ukrán állampolgárok nevén lévő, utóbb gyakran már utolérhetetlen cégekbe jelentették be, s innen a dolgozóikat formálisan visszakölcsönözték. A bérszámfejtést a bűnszervezet külön irodái végezték Budapesten, illetve Egerben, ám a munkavállalók utáni közterheket senki nem fizette be. Az így nyert összeget a bűnszervezet – a saját hasznának levonását követően – készpénzben visszafizette a megrendelő cégek vezetőinek. Ők a színlelt munkaerő-kölcsönzés általános forgalmi adóját is visszaigényelték.
0 Megjegyzések