Drágám, te zseni vagy! – mondogatja a szerelmes nő. Azok a feleségek azonban, akik valóban egy zsenihez kötötték az életüket, nehéz feladatra vállalkoztak. Hogyan álltak helyt Stephen Hawking vagy Albert Einstein házastársai? Vajon miért mondta Károlyi Amy, hogy a zsenit nem lehet megnevelni? A Szabad Föld cikkéből kiderül.
Albert Einstein tudósként Nobel-díjat érdemelt, de férjként nem volt mintaszerű. Első felesége, a matematikus és fizikus Mileva Maric megtapasztalhatta, milyen önző tud lenni egy úgy nevezett „zseni”. Miután kezdett megkopni az 1903-ban kötött házasságuk, amelyből két fiú született, a tudós házasok úgy döntöttek, hogy észszerűségből mégis együtt maradnak.
Ekkor Einstein lefektette a maga szabályait, s hosszú listát írt arról, mit kell tennie élete párjának, ha mellette akar lehorgonyozni. Eszerint
a nőnek gondoskodni illett arról, hogy férje ruhája rendben legyen, hogy a szobáját rendszeresen takarítsák, hogy a nap három étkezését a maga kis kuckójában költhesse el.
Viszont Mileva nem számíthatott rá, hogy együtt járjanak társaságba vagy utazni, miként az intimitás iránti igényéről is le kellett mondania. A párja szobáját azonnal és tiltakozás nélkül el kellett hagynia, ha erre felszólítást kapott. Sőt, e rideg szabályok miatt nem is panaszkodhatott. Ezek után nem csoda, hogy az asszony elköltözött melegszívűnek nem nevezhető társától.
A válási egyezségben leszögezték: ha Einstein Nobel-díjat kapna, annak összegét megkapja a feleség a gyermekei érdekében. Ebben az egyben szerencséje volt a nőnek: 1921-ben valóban megítélték e rangos díjat a volt férjének, s ő állta a szavát.
A költő Weöres Sándor esetében is bele kellett törődnie a nejének, Károlyi Amynak, hogy neki kell alkalmazkodnia. Ahogy a költőnő megállapította:
A zsenit átnevelni nem lehet. Szoktatni se nagyon.
Sanyika – így becézték a barátai – mértéktelenül ivott, s olyankor kiszámíthatatlan, agresszív lett.
A poéta állítólag egy római utazáson írásba adta a feleségének, hogy nem alkoholizál többet, de csak hellyel-közzel tartotta magát az ígéretéhez. Mégis elválaszthatatlan társak voltak. A költőtársak szerint kapcsolatuk furcsasága volt, hogy Weöres úgy tartott a párjától, mintha az édesanyja volna.
0 Megjegyzések