A kínai törvényhozás múlt csütörtökön kezdődött ülésszaka azért jelentősebb az eddigieknél, mert a képviselők most fogják ratifikálni a Kínai Kommunista Párt és a kormány szakértői által kidolgozott, idén kezdődő, 14. ötéves terv vázlatát, amely 2025-ig – s még azon túl is – meghatározza a gazdaságpolitikai célokat Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő iránymutatásai szerint.
Miután tavaly Kína gazdasága recesszió közeli helyzetbe került, az ülésszak elején felszólaló Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök sietett hangsúlyozni, hogy a gazdasági növekedés üteme, a globális visszaesés ellenére, 2020-ban 2,3 százalék volt
👉 – ilyen teljesítménnyel egyetlen vezető gazdasági hatalom sem büszkélkedhetett a Covid–19 tombolása közepette –,
ebben az évben pedig több mint hatszázalékos bővülés várható. Amennyiben tovább tart a kedvező tendencia, 2028-ra Kína a bruttó hazai termék (GDP) nagyságát tekintve utoléri az Egyesült Államokat, 2035-re pedig a jelenleg a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína megkétszerezi a GDP-jét. Eltérően azonban az előző, 2016-ban megfogalmazott ötéves tervtől, a következőben nem határoznak meg átlagnövekedési célszámokat. Kínai mérvadó gazdaságpolitikai szakértők szerint Pekingnek legalább évi 4,7 százalékos növekedést kell produkálnia ahhoz, hogy tizenöt éven belül elérje a közepesen fejlett országok egy főre eső GDP-szintjét.
A most induló új ötéves terv egyik fontos célként jelöli meg, hogy Kína függetlenítse magát az Egyesült Államoktól a vezető technológiák átvételében olyan területeken, mint az okostelefonok alkatrészeinek gyártása, valamint a számítógép- és távközlési ipar, és a mindennapos használatú, kényelmi elektronikai eszközök következő generációinak előállítása.
A CNN amerikai hírtelevízió által megkérdezett szakértők szerint azonban még hosszú út vezet a külföldi technológiai importtól való teljes függetlenedéshez. 2019-ben például az ország 306 milliárd dollár értékben vásárolt mikrochipet, s ez a teljes bevitel 15 százalékát tette ki. Ráadásul Washington az elmúlt hónapokban azzal is igyekezett letörni Peking ambícióit, hogy korlátozó intézkedéseket vezetett be a kínai állami chipgyártó vállalatra, a SMIC-re.
Az állami vállalatoknak központi szerepük lesz a technológiai függetlenség elérésében, ám a magáncégek részvétele is kritikus fontosságú, hiszen a technológiai innováció zömét az óriási magántársaságok – például az Alibaba vagy a Tencent – vitték végbe. A kormány az elmúlt hónapokban világossá tette, hogy ezekre a vállalatokra is számít az ötéves terv teljesítésében, de ha sikereket akarnak elérni a tevékenységükben, akkor a kommunista párt iránymutatásaihoz kell tartaniuk magukat.
👉 Elvárják továbbá, hogy a technológiai cégek megosszák a kormánnyal a kutatással, az e-kereskedelemmel és a közösségi hálózatokkal kapcsolatos adataikat.
Peking a dollártól való függését is lazítani akarja a nemzetközi fizetésekben, emiatt máris munkálkodik a digitális jüan bevezetésén.
0 Megjegyzések