Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.

Ezért változott meg alapjaiban az oltási terv


Röst Gergely matematikus arról beszélt a Telexnek, hogy szakértő csoportjával folyamatosan készítik a vakcináció hatásával is számoló járványmodelleket, és ezek alapján javaslatokat is tesznek a döntéshozóknak.


Legutóbbi számításaik alapján

ők javasolták például a vakcinák két adagja közötti idő megnyújtását és a beérkező dózisok azonnali felhasználását is


Ezt a szegedi tudós árulta el a portálnak. Ez március elsejétől életbe is lépett, az operatív törzs keddi bejelentése alapján.

A Röst Gergely által vezetett Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport munkásságáról a napokban számoltunk be külön cikkünkben:

A matematikus a portálnak azt is kifejtette, hogy a kormány miért két hetet adott magának azzal, hogy március 16-ig hosszabbította meg a korlátozó intézkedéseket. Szerinte a kéthetes kijelentés mögött az a megfontolás állhat, hogy a harmadik hullám elleni védekezést belátható időtávokra osszuk fel, és két hét múlva remélhetőleg már látszani fog a következő lépés.

A professzor érdekes dologra is felhívta a figyelmet. „Könnyen lehet, hogy a gyorsabb terjedés a súlyosság szempontjából még rosszabb is. Ha egy variáns kétszer halálosabbá válik, akkor kétszer annyi halálozásunk lesz minden időpontban. De ha kétszer fertőzőképesebbé válik ugyanolyan halálozási arány mellett, akkor egy fertőzési generációval később a kétszer annyi fertőzöttből ugyanúgy kétszer annyi halálozás lesz. Egy újabb fertőzési generáció múlva pedig már négyszer annyi fertőzöttünk lesz, így négyszer annyi, az előzőnél kétszer több halálozással, és így tovább. Márpedig két fertőzési generáció ennél a betegségnél mindössze 10 nap.”

Szintén a munkacsoport tagja Ferenci Tamás biostatisztikus, aki a lapnak azt mondta, hogy csak kizárásos alapon lehet tudni, mi az oka a járványhelyzet látványos romlásának.

Magyarországon nincs szisztematikus és adekvát járványügyi monitoring rendszer - vélekedett.


„Ilyen monitoring azonban nincs Magyarországon. Vannak információk a pozitív minták számáról, de nem tudjuk, hogy a megvizsgált minták mennyire véletlen mintavétellel kerültek ki, nem tudjuk, hogy hány mintából lett adott számú pozitív, lehetetlen százalékos arányt becsülni. De mivel a többi ismert lehetőség kiesik, kizárásos alapon ez a járványhelyzet fokozódásának a legerősebb magyarázata” - fogalmazott a szakember. Erről külön cikket két nappal ezelőtt írtunk:

Arra is rámutatott Ferenci a lapnak, hogy elgondolkodtató, ha megnézzük, mennyi a kórházban ápoltakon belül a súlyos és a lélegeztetőgépen lévő betegek száma, és mögé tesszük a járványgörbét a fertőzöttek számával. Az látszik, hogy ősszel először felfutott a kórházi esetek száma, és ezt csak késleltetve követte a súlyos és a lélegeztetett betegek számának növekedése. Most az az érdekes, hogy nem nagyon volt ilyen késleltetés. Ahogy elkezdett nőni az esetszám, gyakorlatilag azonnal elindult felfelé a többi mutató is. Egy lehetséges magyarázat, de ez Ferenci szerint egyelőre csak spekuláció, hogy ezeket a betegeket már a brit variáns fertőzte meg, ami már önmagában súlyosabb betegséget idézhetett elő.

Ferenci Tamás azt is mondta, hogy "bárhogy felpörgetjük, ha a létező legoptimistább forgatókönyvvel számolunk, akkor is leghamarabb áprilisban lesz érdemi hatása a vakcinálásnak". "Borzasztó fontos kérdés lesz az átoltottság alakulása, és abban reménykedhetünk is, hogy ha minden jól megy, akkor a hullám második felét már levágja, de ahhoz kifutottunk az időből, hogy a kitörését meg tudjuk akadályozni" - tette hozzá.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések