A pártcsalád az idő folyamán egyre inkább a liberális értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé vált.
Az európai baloldal és a globalista politikai erők a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosan támadják a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt a Fideszt, amelyhez csatlakoztak az Európai Néppárt egyre inkább progresszív szellemiségű tagjai is – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében, amely szerint a Fidesz egy olyan uniós parlamenti frakcióból lépett ki, melynek egyes delegációi már évek óta nem a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékeket képviselik.
A Fidesz kilépése után a Néppárt balra tolódása fel fog gyorsulni, illetve kérdéses lesz az, hogy az identitásválság milyen mértékben fogja tovább gyengíteni a Néppártot – állapítja meg a XXI. Század Intézet legújabb elemzése. Egyelőre kijelenthető, hogy a Néppárt többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz.
Értékvita a pandémia árnyékában
Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően az Orbán-kormány fellépett a brüsszeli bevándorláspárti politikával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális, a progresszív kulturális elitnek megfelelni akaró tagpátjai és prominens vezetői megállás nélkül, számos alkalommal igaztalanul támadták az Orbán kormányt. A hat éve tartó lejárató kampány jól mutatja azt, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége mára a baloldali elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább liberális értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé vált.
Ugyan az EU bevándorláspárti politikája hivatalosan is megbukott, a folyamatosan balra tolódó EPP liberális, többnyire hazájukban egyre népszerűtlenebb vagy már évek óta jelentéktelen törpepártjai továbbra is kritizálták a magyar kormányzat döntései miatt a Fideszt.
A politikai támadássorozat több szinten folyt: az Európai Néppárt csoportjában, a pártcsalád uniós frakciójában és uniós intézmények egyes vezető bürokratáinak részéről (Jean-Claude Juncker, Donald Tusk), illetve a nyugat-európai fősodratú sajtóban.
Az Európai Néppárt uniós frakciójának álkonzervatív és balra tolódó tagságának egy része a koronavírusjárvány elleni védekezés idején az összefogás helyett a széthúzást követték, mikor a frakció működési szabályzatát úgy módosították, hogy az visszamenőlegesen (így a jogállamiság elvont fogalmát sértve) is lehetséges legyen egyszerű többséggel teljes delegációkat felfüggeszteni, ezzel megvonni tőlük a tisztségviselésükből eredő népképviselet lehetőségét.
Az alapszabály módosítása egyértelműen a Fidesz delegációjára lett kitalálva, így a kormánypárt joggal lépett ki a frakcióból, habár az Európai Néppártnak egyelőre még tagja maradt.
Az Európai Néppárt balra tolódik
A XXI. Század Intézet elemzésében rámutat: az EPP számos, leginkább nyugat-európai tagja a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékek helyett ma már liberális és baloldali politikai ügyeket támogat, illetve szellemiségük egyre közelebb áll a divatos progresszív áramlatokhoz.
Programjukban és politikájukban jelen vannak az olyan politikai célok, mint a multikulturális társadalom megteremtése, a melegjogok bővítése, vagy a migráció teljes legalizálása és a bevándorlók tömeges integrálása, melyek ellentétesek az egykori pártcsalád tradicionális értékeivel.
A néppárti frakció tovább gyengül
A Fidesz volt az Európai Néppárt frakciójának legsikeresebb delegációja, saját hazájában a legnagyobb népszerűséggel kormányzó pártja. Orbán Viktor már hosszú ideje készült ennek a döntésnek a meghozatalára: korábban többször is egyértelművé tette, hogy a Néppárton túl is van élet, illetve a pártcsalád folyamatos balra tolódása ellehetetlenítette a közös munkát. Azután, hogy a Fidesz távozott a frakcióból és várhatóan többen követik majd, a Néppárt még gyengébb lesz.
Ugyancsak a Néppártot gyengíti, hogy innentől kezdve szinte alig maradnak bent, akik figyelmeztetnék őket az eredeti értékek megtartására, így a balra tolódás folytatódása garantált, ami ugyancsak a Néppárt további népszerűségvesztését eredményezi majd.
A Néppárt tehát többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz. A Néppárt mellett két jobboldali pártcsalád van, mely frakcióval rendelkezik az uniós parlamentben: az Európai Konzervatívok és Reformerek, amelynek tagja a lengyel kormánypárt, a PiS, illetve az Identitás és Demokrácia nevű pártcsalád, amelynek például Marina Le Pen franci
jobboldali pártja is a tagja.
Könnyen elképzelhető, hogy az előbb említett két jobboldali pártcsaláddal közösen egy újabb jobboldali és egyébként a Néppártnál erősebb pártcsaládot hoznak majd létre.
Ez még inkább elszívná a balra tolódott Néppárt elől a levegőt, amely sem a baloldali, sem a jobboldali szavazókat nem tudja már érdemben megszólítani. Ugyancsak veszélyt jelentene egy ilyen új jobboldali formáció a Néppártra abból a szempontból is, hogy a Néppárton belül több fontos szövetségese is van a Fidesznek, a szlovénok például korábban jelezték, hogy ha a Fidesz távozik, akkor ők is velük tartanak. Ugyancsak erős partnerei a Fidesznek az olaszok is, így könnyen elindulhat egy kilépési hullám
A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.
0 Megjegyzések