Hirdessen itt

Miért akadályozták a demokraták, hogy Amy Coney Barrett alkotmánybíró legyen?


Donald Trump örült, a demokraták keseregtek, ugyanis a szenátus jóváhagyta a konzervatív kötődésű Amy Coney Barrett kinevezését, vagyis ezzel már hat konzervatív és csak három liberális tagja van a testületnek. A Hír TV elnökválasztási műsorában az Egyesült Államok Közel-Kelet és Kína-politikájával is foglalkoztak Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának segítségével, valamint az Egyesült Államokba kapcsoltak, San Franciscóba, ahol egy kint élő magyarral beszélgettek, aki egy igazi demokrata fellegvárból jelentkezett.


Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett-et alkotmánybírónak - így újra teljes a testület. A jelöltről hatalmas vita volt az Egyesült Államokban. Meghalt ugyanis a liberálisok egyik ikonikus bírója, Ruth Bader Ginsburg. Ginsburg-öt a melegjogok, valamint a nőjogok élharcosaként tartották számon Amerika-szerte.

Donald Trump jelölte ezután bírónak Barrettet, ami azonnal a Demoraták nemtetszését váltotta ki - rögvest azzal támadták, hogy kinevezését radikális jobboldali nézeteinek köszönheti.

És persze annak is, hogy megválasztásával a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák. A hét gyereket nevelő Amy Coney Barrettről azt tartják, konzervatív és katolikus hitében mélyen elkötelezett személyiség, aki jogászként azt vallja, a törvényt betű szerint betartani, nem pedig értelmezni kell.

Az amerikai elnök szakított elődje közel-keleti politikájával, és visszatért a neokonzervatív–neoliberális vonalhoz. Donald Trump kíméletlen harcot hirdetett a muzulmán terrorszervezetek ellen, és míg Izraelt, illetve Szaúd-Arábiát támogatja, addig élesen szembehelyezkedik a siíta Iránnal.

„Az gondolom, hogy Donald Trump elsősorban egy köztes utat próbált kijelölni az Egyesült Államok számára. Egyrészről eleget kíván tenni annak a kampány ígéretének, amit négy évvel ezelőtt tett, hogy Amerika fiait hazahozza a soha véget nem érő háborúból. Jelesül Afganisztánból és Irakból. Ez nem teljesült, de kétségtelen tény ilyen szempontból politikailag is hoz Trump konyhájára, hogy Afganisztánból is jelentősen csökkentették az amerikai katonák számát. (...) Összességében az Egyesült Államok Trump vezetésével sem érdekelt abban, hogy Iránnal egy széleskörű fegyveres konfliktust vívjon a Közel-Keleten. Alapvetően Irán elszigetelése az Egyesült Államok célja"

- mondta Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A teljes adást itt nézheti meg:



Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések