Vajon Franciaország lenne a koronavírus-járvány második hullámának leginkább érintett országa? Ez az egyik leggyakrabban elhangzott kérdés most az országban. És persze azonnal a folytatás: miért éppen Franciaország? Mennyit rontott a helyzeten a nyár eleji radikális baloldali tüntetéssorozat, vagy augusztus végén az alapvetően franciaellenes tombolás egy futballvereség után? (Franciaellenes, mert Marseille-ben, de sok negyedben Párizsban is ünnep volt, hogy a Paris Saint-Germain kikapott a Bajnokok Ligája döntőjében.)
Azóta volt, hogy egy nap meghaladta az új fertőzöttek száma a 16 ezret, a Santé Public France heti adatai szerint összesen 1265 Covid-járványgócot tartanak nyilván. Egy közelgő, túlzás nélkül katasztrófára utalt Jean Castex miniszterelnök is a francia Nemzetgyűlésben a hét elején. Marseille-ben és a szomszédos Aix-en-Provence-ban már drasztikus intézkedéseket kellett bevezetni. Franciaország második legnagyobb városában többek között bezárták az összes éttermet, bárt, vészhelyzetet hirdettek ki, közben Párizsban, ahol a helyzet talán még rosszabb, egyelőre semmilyen korlátozást nem vezettek be. De Lille-ben vagy Lyonban is nagyon rossz a helyzet. És éppen most, egy népszerű komikus és az egyik legsikeresebb francia színész a maszkviselés ellen kezdett kampányolni... Az engedély nélküli tüntetések, az elkésett intézkedések, a szabályok be nem tartatása, a rend hiánya könnyen elvezethet oda Franciaországban, hogy az élet normális menetét erősen korlátozni kell.
Marseille-ben gyakorlatilag megállították az életet, még ha kijárási korlátozásokat nem is vezettek be. De ahogy írtuk, a helyzet Párizsban is katasztrofális, nem véletlen, hogy Olivier Véran egészségügyi miniszter csütörtökön a párizsi Bichat kórházban tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Párizsban további korlátozó intézkedéseket kell bevezetni, várhatóan hétfőtől.
A Le Figaro információi szerint Párizs már most megfelel minden olyan kritériumnak, amely miatt járványügyi vészhelyzetet ("maximális készültségi zóna"-"zone d'alerte maximale") kellene elrendelni. A három legfontosabb mutatót ugyanis egy hét alatt lépte át a főváros. Az első ilyen kritérium alapján Párizsban a 7 napra jutó megbetegedések száma átlépte a 263 esetet 100 ezer főre vetítve, a határt a francia hatóságok 250 főben húzták meg, azaz 250 fölött indokolt lehet a vészhelyzet elrendelése. (Magyarországon ez a szám - szemben a párizsi 263-mal - alig lépi túl a 60-at.)
További fontos kritérium, hogy ez a szám a 65 évnél idősebbek között elérte a kritikusnak tartott 133-at, a hasonló számítási index szerint. Ráadásul a teljes párizsi régióban az újraélesztési kapacitás 34 %-a már foglalt.
A Libération baloldali napilap szerint a „kórházakban folyamatosan növekedik az alkalmazottak stressz-szintje" és megkezdték az azonnali intézkedést nem igénylő orvosi, műtéti beavatkozások elhalasztását is. A 100 ezer alkalmazottat tömörítő párizsi kórházszövetség (AP-HP) a napokban drámai felhívást tett közzé, miszerint több száz ápolóra, segítőre és egyéb kisegítő munkatársra van szükség a párizsi kórházakban.„A vészhelyzet határait átlépő adatok mindösszesen néhány órája állnak rendelkezésre", mondta a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. „Az adatokat a napokban kell megerősíteni, és ha ez megtörténik, akkor nem tehetünk mást, mint Párizst „maximális készültségi zónává kell minősíteni". Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a kormánynak Párizsban vészhelyzetet kell bejelentenie. Amennyiben tehát a folyamatosan növekvő tendencia nem áll meg vasárnapig, „drasztikus módon" kell beavatkozni, például „a párizsiak szociális kapcsolattartására vonatkozóan", mondta Olivier Véran egészségügyi miniszter. „Nem lehet családi ünnepségeket sem szervezni többé. Nincsenek esti bulizások. A szórakozóhelyeket is be kell zárni". Tekintettel a szektor óriási jelentőségére, az éttermekkel kapcsolatban óvatosabban fogalmazott a miniszter, és valószínűsíthetően egy „fokozott egészségügyi eljárási rend alapján", rövidített nyitvatartási idővel, de az éttermek továbbra is fogadhatnak vendégeket (a jelenlegi szabályok szerint 22 óráig).
A Le Parisien napilap értesülései szerint a szakmai képviseletek folyamatosan egyeztetnek a kormánnyal, jelenleg számos javaslat van már a tárgyalóasztalon, többek között felmerült a vendégek testhőmérsékletének mérése, vagy a már több országban is működő „érkezési-távozási vendéglista" bevezetése, a számlafizetés egyszerűsítése, továbbá az egy asztalnál leültethető vendégszám csökkentése (jelenleg 10 fő, ez 8-ra csökkenne).
Párizsban egyébként teljes a káosz a járványügyi szabályok vonatkozásában. A jobbközép Republikánusok (LR) párt képviselői úgy vélik, hogy az intézkedések és a kommunikáció is drámaian kaotikus a fővárosban. „Hétfőn bejelentik, hogy csütörtökön újra tárgyalják a járványügyi helyzetet, majd csütörtökön azt, hogy vasárnap jelentik be a korlátozásokat, hétfői bevezetéssel. Miközben a kerületi polgármestereknek, és végül az embereknek kell dönteniük abban, hogy mi legyen", azaz semmilyen központi szabályozás vagy intézkedés nincs.
Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, Anne Hidalgo főpolgármester asszony a járvány első fázisában egyáltalán nem kezelte a járványt Párizsban, azzal sem törődött, hogy saját munkatársai betegek lettek. A Le Parisien regionális napilap legfrissebb információi szerint, miközben a francia kormány épp a katasztrofális párizsi helyzet megoldásán dolgozik, Anne Hidalgo legnagyobb problémája az, hogyan tud további sávokat, területeket autómentessé tenni a fővárosban és további kerékpáros zónákat létrehozni. A tervek között szerepel többek között a Szajna-part (rakpart és felső területei) egy részének teljes „autómentesítése", továbbá külön terv készül arra is, hogy ne lehessen autóval keresztülmenni a városon kelet-nyugati irányban. Ez persze elviselhetetlen dugókat okoz majd, már ha megvalósul. A Le Parisien szerint ezeket az intézkedéseket nem gondolták végig, komolyan érintik az ingázókat, a tömegközlekedés nincs felkészítve ezekre a változásokra, és az üzletek ellátása is komoly kérdéseket vet föl.
Miközben francia járványügyi szakemberek komoly kutatásokat folytatnak arról, hogy az éttermek, bárok vajon „kiemelt fertőzési gócnak" számítanak-e, Anne Hidalgo a „Le Parisien"-nek úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja az éttermek bezárását.
„A közös étkezések, italfogyasztás kockázatot jelentenek, minden együtt van ahhoz, hogy a vírus terjedjen", mondta el a Le Monde-nak Michèle Legeas, a francia Közegészségügyi Főiskola (EHESP) tanára, közegészségügyi szakértő. Különösen igaz ez azokra a helyekre, ahol a hangszint az átlagosnál magasabb, így a vendégeknek kiabálniuk kell, hogy megértsék egymást. „A mutatók alapján kimondható, hogy a bárok és éttermek hozzájárulhatnak a járvány terjedéséhez, ezért a jelenlegi ismereteink alapján ezek bezárása mind járványügyi, mind gazdasági szempontból jó kompromisszumnak tűnik", mondta a közismert szakértő.
De messze nem egyértelmű Anne Hidalgo hozzáállása a maszkhasználathoz sem. Lényegében védelmébe vette a Nicolas Bedos és Vincent Lindon színészek vezette maszkhasználat-ellenes „polgári engedetlenségi" mozgalmat, és szerinte inkább az egyéni felelősségvállalásra kellene ezt a kérdést bízni, és nem kötelező jelleggel bevezetett hatósági intézkedésekre. Szakértői vélemények szerint az önkéntesség ezen a szinten nem működik sehol sem, a francia maszkhasználat-ellenes csoportok pedig komoly veszélyt jelentenek a közegészségügyi helyzetre, a jelenlegi számok legalábbis ezt mutatják.
A maszkhasználat-ellenes akció talán a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb mozgalom, a járvány kellős közepén. A komikus Bedos mellett (apja is híres komikus volt) Vincent Lindon a leghangosabb maszkellenző.
Vincent Lindonról írtunk tavasszal, akkor egy demagóg gazdagellenes adót akart bevezettetni. A tehetséget és a személyiséget válasszuk szét, ezt írtuk akkor. Hiszen az egyik legnagyobb francia filmszínész, ehhez kétség sem fér. A Mennyit ér egy ember? címmel a magyar mozikban is vetített - eredeti címmel: A piac törvénye - nagyszerű film főszerepéért öt évvel ezelőtt Cannes-ban a legjobb alakítás díját kapta. A munkanélküli ember tragédiáját feldolgozó dráma mellett a legjobb francia rendezők filmjeiben is szerepelt: elég gondolni Claude Lelouch, Bertrand Blier, Jean-Jacques Beneix, Claude Sautet, Pierre Jolivet vagy Benoit Jacquot filmjeire. Emellett persze nagyon sok szélsőbaloldali propagandafilmben is játszott, elég az illegális migrációt propagáló Welcome-ra, vagy a kommunista Háborúban című filmre utalni. Mindez azért érdekes, mert a baloldal nagy támogatója, Vincent Lindon az egyik leggazdagabb francia családban nőtt fel, és élettársa volt a konzervatív köztársasági elnök, Jacques Chirac lánya, majd Caroline monacói hercegnő is. Az úgynevezett kaviárbaloldal egyfajta jelképe Vincent Lindon. A szolidaritásról, szegénységről papoló, de elképesztő luxusban élő, bevándorláspárti francia baloldali értelmiségieket nevezik így.
Anélkül, hogy túldimenzionálnánk néhány sztár megnyilatkozását, de kétségtelen: a népszerű (és kétségtelenül intellektuális, tehát hatásosan megszólaló) színész maszkellenes kampánya tovább nehezíti a járvány elleni harcot Franciaországban.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések