7 év fegyházat kért a kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikusra az ügyészség


Hét év körüli letöltendő fegyházbüntetést kért kémkedés és más bűncselekmények miatt Kovács Béla volt jobbikos politikusra az ügyészség a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik európai parlamenti képviselője.


Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a legfőbb ügyész indítványára 2015 októberében az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. Kovács Béla időközben kilépett a Jobbikból.


A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekről, EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az ügyészség szerint az volt, hogy az EP-ben erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit, illetve az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. Szerdán az ügyész a vádbeszédében a kémkedéssel kapcsolatban elmondta: a hírszerző-tevékenység célja döntéshozók támogatása információkkal.


Büntetőjogilag elsősorban az adatok megszerzése, gyűjtése, elemzése, idegen hírszerző szervezetnek átadása számít hírszerző tevékenységnek. A bűncselekmény megállapításához az egyik magatartás is elegendő, de szükség van bizonyos folyamatszerűségre. A jelenlegi ügyben a hírszerző tevékenység az EU intézményeinek érdekét sértette. Az ügyész felidézte, hogy a vádlott védekezése szerint nem végzett hírszerző-tevékenységet, nem is tartotta titokban azt, amit a vádban felrónak neki, ha kérdezték volna, beszélt volna róla.


Ezzel szemben az ügyész szerint az elsőrendű vádlott, aki a vádbeli időszakban az Európai Parlament energetikai bizottságának tagja volt, az orosz polgári hírszerzéssel, Magyarországra delegált, diplomáciai fedésben hírszerző tevékenységet folytató embereivel tartott fenn jól felépített, bejáratott konspiratív kapcsolatot, melynek során kiszolgálta folyamatos hírigényüket. Kovács Béla tisztában volt a konspirált kapcsolattartás szabályaival és betartotta azokat.


Esetében korántsem csak véleménycseréről, spontán baráti beszélgetésekről volt szó, az elsőrendű vádlott tudta mit vártak tőle, EP-képviselőként megszerzett információit adta tovább, tevékenységével javította az orosz fél pozícióit és rontotta az EU-ét – mondta az ügyész. Amikor a vádbeszédben a kémkedéssel kapcsolatos konkrétumokra került sor, a bíróság az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el.


A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként és három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. Ezzel a vádponttal kapcsolatban az ügyész szerdán elmondta: a gyakornoki szerződések valótlan tartalmúak voltak, érdemi munkavégzés nem állt mögöttük, rejtett támogatásra szolgáltak, amivel vagyoni hátrányt okoztak az EP-nek.


Az ügyész felidézte: az elsőrendű vádlott védekezése szerint eredetileg úgy volt, hogy a gyakornokok Brüsszelben tartózkodnak, aztán mégis elküldte őket, ám a szerződéseket elfelejtette módosítani, és ez – Kovács Béla szerint is – hiba volt. A megvádolt gyakornokok korábbi vallomásaiból az derült ki, hogy nem vagy alig jártak Brüsszelben, emailen, telefonon tartották a kapcsolatot Kovács Bélával, munkájuk lényegében nem állt másból, mint sajtófigyelésből, és volt olyan gyakornok, akinek a tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódott az EU-hoz, alkalmazására valójában azért került sor, mert apja jóban volt Kovács Bélával és így akarták jövedelemhez juttatni.


Korábbi vallomások szerint „az élet hozta úgy, hogy Brüsszelből elég, Strasbourgot meg már láttuk”, a vádlottak gyakornoki szerződése „jó kis pénz semmiért (...) elég ciki”. Ugyanakkor egyes tanúvallomásokból kiderült, hogy a korábbi gyakornokok még Brüsszelben tartózkodtak és ott végeztek is érdemi munkát – idézte fel perbeszédében az ügyész.


A gyakornokok az eljárás során arra hivatkoztak, hogy ők nem tehetnek a történtekről, csak Kovács Béla. Az ügyész szerint azonban Kovács Béla és a három megvádolt gyakornok is tisztában volt azzal, hogy valótlan tartalmú szerződéseket kötnek és nem fognak érdemi munkát végezni. Volt olyan vádlott, aki gyakornoki szerződése megkötése előtt néhány nappal kötött másik teljes munkaidejű szerződést, ami egyszerre nyilvánvalóan nem teljesíthető. Az ügyész elmondta azt is: a büntetéskiszabás körében értékelhető, hogy Kovács Béla korábban már megtérítette az EP-nek okozott kárt.


Az ügyész Kovács Bélára a három vádbeli bűncselekmény alapján a törvény szerint kiszabható 2-12 év középmértéke, azaz 7 év körüli fegyházbüntetést kért, a három költségvetési csalás miatt megvádolt gyakornokra felfüggesztett börtönt, továbbá mint a négy vádlottra pénzbüntetést. Kovács Béla a szerdai tárgyaláson elmondta: munkanélküli, jövedelme nincs.


Az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, ügyvédje többször kérte az iratok titkosításának feloldását. A következő, péntekre kitűzött tárgyaláson várhatóan a védőbeszédek következnek, az elsőfokú ítélet kihirdetésére jövő héten kerülhet sor a Kovács Béla és társai ellen kémkedés és más bűncselekmények vádjával indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken.


Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések