A „bűztörvény” kihirdetésére kérik Klaus Iohannis államfőt a jogszabályt kezdeményező politikusok, miközben a vállalkozók és a hulladékkezelő cégek tiltakoznak ellene. A Krónika által megszólaltatott környezetvédelmi szakértő szerint a kérdés rendkívül összetett.
Egyrészt a bűz az egész ország területén gondokat okoz, számtalan feljelentés, panasz fut be a hatóságokhoz emiatt, ám nehézkes a kimutatás-bizonyítás; sok esetben a tevékenységet kísérő szagot nem lehet teljesen megszüntetni, nem kellett volna a lakónegyedeket bűzforrás közelébe építeni.
A mostani törvénymódosítás a 2005/195-ös kormányrendeletet egészíti ki. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai azzal érvelnek, hogy egy törvényhozási hiányosságot pótol, hiszen hiába jelentették az ország több részéről a polgárok az elviselhetetlen bűzt, a hatóságoknak nem volt eszközük a büntetésre, ha a levegőben nem mértek bizonyos határértékeket meghaladó szennyezést.
„A hulladéklerakók, sertésfarmok, gumiabroncsgyárak vagy egyéb, bűzt terjesztő vállalkozások tevékenysége következtében romlik a közelben lakó polgárok egészsége és életminősége. A törvénymódosítás egyértelmű szabályozásokat tartalmaz a bűz mérésére, a monitorozásra, valamint a bűz megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozóan” – írják a politikusok nyílt levelükben. Allen Coliban Brassó megyei USR-szenátor felidézte, hogy a módosítást három évvel ezelőtt kezdeményezték – akkor több mint hatezer állampolgár írta alá az ezt támogató petíciót.
Rodica Militaru, az USR Temes megyei politikusa az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott,
a törvény a lakossági „bűzkeltők” esetében is alkalmazható: például akkor, ha valaki egy társasházban a szomszédok többszöri felszólítása után sem hajlandó alkalmazkodni a társadalmi együttélés szabályaihoz, és nyitott ajtóval főz.
A jogszabály hatalmas bírságokat ír elő: a magánszemélyek legtöbb 30 ezer lejre, jogi személyek pedig 80 ezer lejre is bírságolhatók, ha büdösítenek.
Viszont a tiltakozók szerint a törvény kihirdetése és életbe léptetése előtt tüzetes gazdasági és tudományos hatástanulmányokra lenne szükség. Arra is hivatkoznak, hogy a levegő minőségének ellenőrzését a 2011/104-es törvény szabályozza európai irányelv alapján, a jogszabályban pedig egyértelműen leszögezik a határértékeket, melyek túllépése esetén a levegő szennyezettsége káros az egészségre. A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (ARMD) szintén közzétett egy állásfoglalást, amelyben kijelentik:
a „bűz” fogalmának bevezetése a törvényhozásba kinyithatja Pandóra szelencéjét, hiszen bárki feljelenthet bárkit egy szubjektív, tudományosan mérhetetlen zavaró tényező miatt.
Leszögezik: sok esetben csak az emberi orr érzékeli büdösséget, ha azt nem kimutatható káros anyagok, gázok okozzák. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a jogszabály indokolatlan pánikot kelt a lakosság körében, azt sugallva, hogy a büdösség ártalmas az egészségre; másrészt ellehetetleníthet bizonyos gazdasági tevékenységeket.
Valós gondokat okoz országszerte a bűz, az állatfarmok, szeméttelepek közelében élők gyakran panaszkodnak és tesznek feljelentést – mondta el lapunknak Szép Róbert egyetemi oktató, aki korábban az Országos Környezetőrséget vezette. Rámutatott,
vannak esetek, amikor a levegőben lévő szennyező anyagok alapján le lehet modellezni a szag intenzitását, de erre kevés laboratórium képes az országban.
Ugyanakkor az esetek többségében szubjektív megítélés alá esik, hogy mennyire zavaró a bűz. Európa több országában szakembereket képeznek ki erre, akik a szagokat osztályozzák és minősítik. A bűzt azért is nehéz monitorozni, mert gyakran mire az ellenőr kiér a helyszínre, már megszűnik, ezért a hosszú távú megfigyelés lehet a megoldás.
Vannak ugyan megoldások – például szenzorokat lehet felszereltetni, hogy időben észlelje a szagszennyezést –, ám időt kell adni a cégeknek, hogy korszerűsítsék a technológiájukat. Szép Róbert hangsúlyozta, semmiképpen nem jó ötlet, ha a törvény alapján bevonják vállalatok működési engedélyét, hiszen országos szinten ez rengeteg céget érinthet. Van olyan ipari tevékenység, amely elkerülhetetlenül bűzzel jár, holott a vállalkozásnak megvan minden környezetvédelmi engedélye, előírásosan működik, az ilyeneket nem lehet beszüntetni – részletezte a szakértő.
Ilyen esetben feltevődik a kérdés, hogy miért engedélyezték ezek közelében lakóházak építését.
– mutatott rá a környezetvédelmi szakértő. Nagyon sok esetben viszont a gazdasági egység nem tartja be az előírásokat, a környezetvédelmi engedélybe foglaltakat: például nem takarják le a hulladéklerakókat, a csurgalékot beengedik a mezőre a lakóövezet közelében, vagy nem fordulnak szakcéghez, hogy megsemmisítsék a káros mellékterméket. Az ország valamennyi megyéjében vannak ilyen esetek.
Szép Róbert szerint az lehet a megoldás, hogy kötelezzék a gazdasági egységeket az előírások betartására. Másrészt sokat segítene, ha a területrendezési tervek, építkezési engedélyek kibocsátása előtt megfelelő környezetvédelmi hatástanulmányokat végeznének, ha megvizsgálnák a mikroklímát, hogy kiderüljön, a klimatológiai körülmények miatt hol nagyobb a légszennyezés.
0 Megjegyzések