Megorroltak a bűztörvényre: nehezen kivitelezhető a kellemetlen szagért felelős cég vagy szomszéd megbüntetése

Érthető, valós gondot jelent az érintett lakosság számára az állatfarmok, szeméttelepek közelében terjengő bűz, ám az orrfacsaró szag sok esetben szubjektív megítélés tárgya, tudományosan kimutathatatlan a szennyezés mértéke. Így nem csoda, ha megosztja a társadalmat, vita tárgyává vált a súlyos büntetéseket előíró, még a tiszteletlen szomszédra is vonatkozó „bűztörvény”, amely az államfő kihirdetésére vár.

A „bűztörvény” kihirdetésére kérik Klaus Iohannis államfőt a jogszabályt kezdeményező politikusok, miközben a vállalkozók és a hulladékkezelő cégek tiltakoznak ellene. A Krónika által megszólaltatott környezetvédelmi szakértő szerint a kérdés rendkívül összetett.

Egyrészt a bűz az egész ország területén gondokat okoz, számtalan feljelentés, panasz fut be a hatóságokhoz emiatt, ám nehézkes a kimutatás-bizonyítás; sok esetben a tevékenységet kísérő szagot nem lehet teljesen megszüntetni, nem kellett volna a lakónegyedeket bűzforrás közelébe építeni.

A mostani törvénymódosítás a 2005/195-ös kormányrendeletet egészíti ki. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai azzal érvelnek, hogy egy törvényhozási hiányosságot pótol, hiszen hiába jelentették az ország több részéről a polgárok az elviselhetetlen bűzt, a hatóságoknak nem volt eszközük a büntetésre, ha a levegőben nem mértek bizonyos határértékeket meghaladó szennyezést.

„A hulladéklerakók, sertésfarmok, gumiabroncsgyárak vagy egyéb, bűzt terjesztő vállalkozások tevékenysége következtében romlik a közelben lakó polgárok egészsége és életminősége. A törvénymódosítás egyértelmű szabályozásokat tartalmaz a bűz mérésére, a monitorozásra, valamint a bűz megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozóan” – írják a politikusok nyílt levelükben. Allen Coliban Brassó megyei USR-szenátor felidézte, hogy a módosítást három évvel ezelőtt kezdeményezték – akkor több mint hatezer állampolgár írta alá az ezt támogató petíciót.

Rodica Militaru, az USR Temes megyei politikusa az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott,

a törvény a lakossági „bűzkeltők” esetében is alkalmazható: például akkor, ha valaki egy társasházban a szomszédok többszöri felszólítása után sem hajlandó alkalmazkodni a társadalmi együttélés szabályaihoz, és nyitott ajtóval főz.

A jogszabály hatalmas bírságokat ír elő: a magánszemélyek legtöbb 30 ezer lejre, jogi személyek pedig 80 ezer lejre is bírságolhatók, ha büdösítenek.

Viszont a tiltakozók szerint a törvény kihirdetése és életbe léptetése előtt tüzetes gazdasági és tudományos hatástanulmányokra lenne szükség. Arra is hivatkoznak, hogy a levegő minőségének ellenőrzését a 2011/104-es törvény szabályozza európai irányelv alapján, a jogszabályban pedig egyértelműen leszögezik a határértékeket, melyek túllépése esetén a levegő szennyezettsége káros az egészségre. A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (ARMD) szintén közzétett egy állásfoglalást, amelyben kijelentik:

a „bűz” fogalmának bevezetése a törvényhozásba kinyithatja Pandóra szelencéjét, hiszen bárki feljelenthet bárkit egy szubjektív, tudományosan mérhetetlen zavaró tényező miatt.

Leszögezik: sok esetben csak az emberi orr érzékeli büdösséget, ha azt nem kimutatható káros anyagok, gázok okozzák. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a jogszabály indokolatlan pánikot kelt a lakosság körében, azt sugallva, hogy a büdösség ártalmas az egészségre; másrészt ellehetetleníthet bizonyos gazdasági tevékenységeket.

Valós gondokat okoz országszerte a bűz, az állatfarmok, szeméttelepek közelében élők gyakran panaszkodnak és tesznek feljelentést – mondta el lapunknak Szép Róbert egyetemi oktató, aki korábban az Országos Környezetőrséget vezette. Rámutatott,

vannak esetek, amikor a levegőben lévő szennyező anyagok alapján le lehet modellezni a szag intenzitását, de erre kevés laboratórium képes az országban.

Ugyanakkor az esetek többségében szubjektív megítélés alá esik, hogy mennyire zavaró a bűz. Európa több országában szakembereket képeznek ki erre, akik a szagokat osztályozzák és minősítik. A bűzt azért is nehéz monitorozni, mert gyakran mire az ellenőr kiér a helyszínre, már megszűnik, ezért a hosszú távú megfigyelés lehet a megoldás.

Vannak ugyan megoldások – például szenzorokat lehet felszereltetni, hogy időben észlelje a szagszennyezést –, ám időt kell adni a cégeknek, hogy korszerűsítsék a technológiájukat. Szép Róbert hangsúlyozta, semmiképpen nem jó ötlet, ha a törvény alapján bevonják vállalatok működési engedélyét, hiszen országos szinten ez rengeteg céget érinthet. Van olyan ipari tevékenység, amely elkerülhetetlenül bűzzel jár, holott a vállalkozásnak megvan minden környezetvédelmi engedélye, előírásosan működik, az ilyeneket nem lehet beszüntetni – részletezte a szakértő.

Ilyen esetben feltevődik a kérdés, hogy miért engedélyezték ezek közelében lakóházak építését.

– mutatott rá a környezetvédelmi szakértő. Nagyon sok esetben viszont a gazdasági egység nem tartja be az előírásokat, a környezetvédelmi engedélybe foglaltakat: például nem takarják le a hulladéklerakókat, a csurgalékot beengedik a mezőre a lakóövezet közelében, vagy nem fordulnak szakcéghez, hogy megsemmisítsék a káros mellékterméket. Az ország valamennyi megyéjében vannak ilyen esetek.

Szép Róbert szerint az lehet a megoldás, hogy kötelezzék a gazdasági egységeket az előírások betartására. Másrészt sokat segítene, ha a területrendezési tervek, építkezési engedélyek kibocsátása előtt megfelelő környezetvédelmi hatástanulmányokat végeznének, ha megvizsgálnák a mikroklímát, hogy kiderüljön, a klimatológiai körülmények miatt hol nagyobb a légszennyezés.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések