Tavaly már részesült támogatásban a Bihar Megyei Tanács részéről a Nagyváradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség, mely összegből megjavították a parókia épületének a tetejét – tájékoztatta tegnap portálunkat Mátyás Attila lelkipásztor. Ez azt jelenti, hogy teljesen kicseréltek a cserepeket és a bádogrészeket, valamint egyes helyeken, ahol a fa el volt korhadva, azt is. Mint megtudtuk tőle, ennek a munkálatnak a folytatásaként az idén az ingatlan csatornahálózatát szeretnék korszerűsíteni. Ez ugyanis nagyon rossz állapotban van, mindig eldugul, és visszajön a víz a pincébe – magyarázta. Az udvarnak a hátsó része már le van kövezve, és miután helyükre kerülnek az új vezetékek, befejezik a kövezést az udvar azon részén is, ahol a munkálatok zajlottak. Ennek a befektetésnek a költségvetése körülbelül 30 ezer lej, melyből 20 ezer lejt a megyei önkormányzattól kapott támogatásból biztosítanak, a különbözetet pedig önrészből, saját alapból.
A lelkész megjegyezte: abban reménykedik, hogy néhány napon belül az engedély is megérkezik a polgármesteri hivataltól, ugyanis az épület előtti utcafrontot fel kell bontani ahhoz, hogy be lehessen kötni az új vezetéket. A szükséges papírokat már egypár hónappal ezelőtt leadták, úgyhogy joggal bíznak abban, hogy már júniusban meglesz a jóváhagyás. Az engedély birtokában pedig napokon belül nekikezdenek az ásásnak, hogy lefektethessék az új vezetéket. Ezután majd újra kell aszfaltozni, beilleszteni a vízaknákat, majd sor kerülhet az említett kövezésre is. Ideális esetben mindez három-négy hónapot vesz igénybe.
Amúgy a szükségállapot, majd az ezt felváltó veszélyhelyzet idején is rendszeresen tartottak evangélikus istentiszteleteket, a vonatkozó szabályok betartásával. A szertartásokat online közvetítették a gyülekezet Facebook-odalán, illetve Youtube-csatornáján, a templomi jelenlétet illetően pedig betartják az előírt védőtávolságot és az egyéb egészségügyi óvintézkedéseket. Emellett úgy is próbálták tartani a kapcsolatot az egyháztagokkal, hogy Mátyás Attila naponta kijárt, a rászorultaknak igyekezett segítséget nyújtani az igényeik függvényében.
Mint ismert, a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának köszönhetően a váradi evangélikus óvoda is bővül egy ingatlanrésszel az udvaron. Körülbelül másfél hónapja elkészült a földszint és a tetőtér külső része, „ezen dolgoztuk egy csomót”. Ebben az időszakban ugyanakkor próbáltak rendbe szedni az óvodában olyan dolgokat, ami lehetetlen, amikor a gyermekek ott vannak. „Épp a mai naptól indult újra az óvoda, úgyhogy reméljük, hogy az élet ismét a normalitás vágányára lép” – fogalmazott a lelkész.
Nagyváradon jelenleg körülbelül 500 evangélikus él, a környező falvakban szétszórtan meg még szétszórtan úgy százan. Bihar vármegye reformációjának kezdeti időszaka a méltán „magyar Luthernek” is nevezett Dévai Mátyás nevéhez kötődik, aki Wittenbergben (1536–1537) szívta magába a lutheri reformációt, és ennek szellemében jött haza tevékenykedni. Említésre méltó Ozorai Imre neve is, aki Krakkó egyeteméről ment Wittenbergbe, hogy Luther Márton tanításával jobban megismerkedhessen. Hazatérve vándorprédikátor gyanánt hirdette az evangéliumot, megjelenvén Bihar vármegye déli településein is. A Dévai által Váradon megindított reformátori mozgalom Ozorai, Köleséri Kristóf és Varkoch Tamás hathatós közreműködésével gyökeret eresztett, Czeglédi György segítségével virágzásnak indult, hogy aztán gyümölcsöt hozhasson.
Luther és Melanchton Fülöp tevékenysége döntő módon határozta meg Várad reformátorainak személyiségét, s bár a debreceni 1567-es zsinat a mérleg nyelvét a reformátusok javára mozdította el, a lutheránusok elévülhetetlen érdemeket szereztek Várad reformálásában, hiszen a hitújítás zászlóját a legnehezebb időben (Fráter György) hordozták.
0 Megjegyzések