Az EP-képviselők az Európai Unió (EU) és az onnan nemrégiben kilépett Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról folyatott vita során bírálták, hogy négy tárgyalási forduló után sincs lényegi áttörés, nem közeledtek az álláspontok a majdani kapcsolatrendszert illetően.
Állásfoglalásukban elfogadhatatlannak nevezték, hogy a brit tárgyaló fél "tetszés szerint szemezget" azon területek között, amelyekről tárgyalni szeretne, miközben ragaszkodik az egységes piachoz való hozzáféréséhez. Aggályosnak tartják, hogy a brit kormány csak azon kérdésekről hajlandó vitába bocsátkozni, amelyek a saját érdekei szempontjából fontosak, holott mindkét fél érdekeit az szolgálná a legjobban, ha átfogó megállapodás születne.
A képviselők támogatásukról biztosították Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalót. Ugyanakkor arra szólították fel az Egyesült Királyságot, hogy tartsa tiszteletben azokat a kötelezettségeit, amelyeket a Boris Johnson brit miniszterelnök által aláírt - az unió és az Egyesült Királyság által egyaránt ratifikált - politikai nyilatkozatban vállalt.
Leszögezték, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv és a kilépési (Brexit) megállapodás maradéktalan végrehajtása, beleértve az uniós tagállamokban élő britek jogaira vonatkozó rendelkezéseket is, elengedhetetlen ahhoz, hogy a felek között meglegyen a megállapodáshoz szükséges bizalom egymás iránt.
Mivel a brit kormány eddig még nem bocsátkozott tárgyalásba az egyenlő versenyfeltételekről, az uniós parlament bármilyen jövőbeli kereskedelmi megállapodás feltételéül szabja, hogy London elfogadja az egyenlő versenyfeltételek kialakítását egyebek között a környezetvédelem, a foglalkoztatás és az állami támogatás területén. A EP szintén előfeltételként tekint a mindkét fél számára kielégítő halászati megállapodás megszületésére - írták. Mindezek azért feltétlenül szükségesek, mert az Egyesült Királyság az unióhoz földrajzi és szabályozási szempontból egyaránt közel áll, és a két fél kölcsönösen egymásra utalt - vélekedtek a képviselők.
Az Egyesült Királyság idén január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
Fideszes EP-képviselők a témáról az MTI-hez eljuttatott közleményükben kijelentették, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével Magyarország egy fontos uniós szövetségesét veszíti el.
Gál Kinga szerint a legfontosabb cél továbbra is a Nagy-Britanniában élő magyarok jogainak biztosítása.
Győri Enikő hangsúlyozta: Nagy-Britanniától jogosan várható el, hogy ha hozzáférést szeretne az unió 446 millió fős belső piacához, akkor köteleződjön el az egyenlő versenyfeltételek mellett, és igazodjon az uniós gazdasági jogszabályokhoz.
Trócsányi László közölte: Magyarország és a magyar állampolgárok érdeke is az, hogy olyan partnerségi megállapodás jöjjön létre a jövőbeli kapcsolatokról, amely minél nagyobb jogbiztonságot és gazdasági kiszámíthatóságot nyújt valamennyi érdekelt számára.
Törekedni kell a britekkel folytatott jóhiszemű, kölcsönös bizalomra épülő és tiszteleten alapuló együttműködésre - tette hozzá.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések