Azt hitték, halhatatlanok – tévedtek. Elbukott a koronavírus elleni harc svéd modellje

Az egymillió főre vetített halálesetek száma azt mutatja, hogy a koronavírus elleni harc svéd változata kudarcot vallott – írta a France24 francia hírportál és a V4NA hírügynökség.

A világon rengeteg szakmai és politikai vitát váltott ki Svédország hozzáállása a koronavírus-járványhoz. Míg a világ legnagyobb részén szigorú korlátozásokat vezettek be, a svédeknél az iskoláktól a kocsmákon át a konditermekig minden nyitva maradhatott.

Csak azután vezettek be szigorúbb intézkedéseket, hogy a halálesetek száma ugrásszerűen kezdett el megnőni. Betiltották az 50 főnél nagyobb rendezvényeket, a hetven évesnél idősebbeket otthonmaradásra szólították fel, nyilvános helyeken két méteres távolságot kell tartani, az országon belüli közlekedés hatósugarát pedig két órában határozták meg (vagyis egy potenciális fertőzött két órányi autóútra tudta volna csak elvinni a járványt).

Ám még ezek az intézkedések is nagyon lazának tűntek a többi országéhoz képest, főleg, mert a lakosságra vonatkozó elvárások csak ajánlások maradtak, a rendőrség nem szabhat ki pénzbírságot, így nem jár büntetés az előírások be nem tartásáért.

A millió főre vetített halálesetek száma azt mutatja, hogy a koronavírus elleni harc svéd változata kudarcot vallott.

Az intézkedések puhaságáról már a kezdetektől lerítt, hogy gazdasági megfontolások állnak a háttérben. Stockholm azonban hivatalosan a svéd társadalom nagyfokú engedelmességével magyarázta az intézkedések lazaságát.

„Vannak olyan emberek, akik tényleg betartják a javaslatokat, és pontosan azt teszik, amit kell, de nincsenek túl sokan” idézte a france24 Elisabeth Asbrink svéd írónőt, szabadúszó újságírót, aki már a kezdetektől kritizálta a kormány könnyelműségét. Az ő elmondása szerint Stockholm egyes részein az emberek úgy viselkednek, mintha nem is lenne járvány.

„Jártam nemrég Malmöben is, ott is nagyon sokan hiszik, hogy halhatatlanok, hogy őket nem érheti el a járvány” fogalmazott az írónő.

Az adatok szerint Svédországban április leje óta folyamatosan növekszik a megbetegedések száma, jelenleg 30 ezer főnél tartanak. Összehasonlítva a többi skandináv országgal (amelyekben hasonló színvonalon áll az egészségügy és a társadalmi berendezkedés is) Svédország adatai messze a legrosszabbak.

A millió főre eső halálesetek száma a svédeknél 358, ami rosszabb, mint a leginkább fertőzött USA esetében (267), és nagyságrendekkel rosszabb, mint a környező országoké: Dániában 93, Finnországban 53, Norvégiában 44 az egymillió lakosra jutó halálesetek száma.

Miközben a svéd modell kezdetben számos ország számára szimpatikus volt és több szakértő is mellette érvelt a gazdasági hatások minimalizálása miatt, ma már inkább azok hangját engedi hallani a sajtó, akik szó szerint szégyellték a svéd kormány felelőtlen hozzáállását a járvány kezeléséhez.

A Dagens Nyheter nevű lap hasábjain nyílt levélben 22 orvos és tudós követelte a puha intézkedésekből álló lépések megváltoztatását (bekeményítését), azt hangoztatva, hogy a politikusoknak fel kell vállalnia a népszerűtlen döntéseket, mert „nincs más alternatíva”.
A dolgot csak súlyosbította az a körülmény, hogy a vírus felütötte fejét az idősotthonokban. A hetven évesnél idősebb polgárok több mint fele ugyanis szociális otthonokban él. Bár március végével betiltották az otthonok látogatását, fertőzéses esetek akkor is történtek (egy korábbi ügyben nemrég vádat is emeltek).

A szociális intézmények személyzete fél: nincs védőfelszerelésük, és attól tartanak, hogy munkahelyükön rekednek, ha megfertőződnek. A felelősség sem épp egyszerű kérdés: nemrég az ügyészség vádat emelt annak az ápolónak az ügyében, aki ugyanabban a védőfelszerelésben járta végig az idősotthon klienseit, és az otthon bentlakóinak fele meghalt COVID-19-ben.

A france24-nek nyilatkozó egyik stockholmi lakos amiatt panaszkodott, hogy idős édesanyja valószínűleg azért halt meg, mert elhanyagolták őt az idősotthonban – mivel ott is megjelent a vírus, és a fertőzött kliensekkel volt elfoglalva a személyzet.

Lena Einhorn virológus az idősotthonok klienseinek és személyzetének tömeges tesztelését hiányolta. ő is a svéd kormány kritikusai közé tartozik, aki szerint legalább a 14 napos kötelező karantént bevezethették volna a fertőzöttre és minden családtagjára – de még ezt sem rendelték el.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések