Hirdessen itt

Így lehetne letörni az ingatlanpiacon az utóbbi évek horrorárait

Újból egymásnak feszült a Fidesz két legfontosabb gazdaságpolitikusa! Matolcsy György jegybankelnök egyes ellenzéki vezetőket is megszégyenítő keménységgel szállt bele a Varga Mihály pénzügyminiszterhez tartozó kormányzati lakáspolitikába.

A novekedes.hu-n közzétett írásában Matolcsy úgy vélekedik, a kabinet 2014 utáni lakáspolitikája már „induláskor több sebből vérzett", kizárólag a keresletet erősítette, így fordulhatott elő, hogy 5 év alatt országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak.

– A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet, és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként –üzent a kormánynak a jegybankelnök. A pénzügyi tárca a kritikára adott reakciójában az új építésű lakások számának jelentős emelkedését idézte fel, ami alapján úgy látják, „a kormány jó úton jár".

Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kormányok szeretik, ha magas számú lakásépítés kötődik hozzájuk, a megoldás ugyanakkor nem ez.

– Nagyon sok lakás áll üresen, sokszor rossz állapotban vannak, így a közpénzt elsősorban felújításokra kéne fordítani. A településeknek pedig bérlakásprogramot kellene indítaniuk – magyarázta az egykori jegybankelnök. Bod Péter Ákos szerint az elmúlt évek drágulásának legfőbb oka, hogy történelmi mélypontra zuhantak a bankok által kínált betéti kamatok, így az ingatlan befektetés lett.

Matolcsy egyébként a sikeres nemzetközi példákat is figyelembe venné. Berlinben például a legradikálisabb módon állították meg az albérletek eszelős drágulását: befagyasztották az árakat. Hamburgban jogszabályban határozták meg, hogy évente legfeljebb csak 5 százalékkal drágulhatnak a lakbérek. Az ingatlanárakba viszont nem szóltak bele, azt a piac alakítja.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője szerint a hazai drasztikus, néhol 300 százalékos áremelkedés oka, hogy egyre többen költöznek a nagyvárosokba, de nem épül annyi lakás, mint amennyi kellene, ez felverte az árakat. – Ha az állami, illetve az önkormányzati intézkedések hatására nagyobb lenne a kínálat, az mérsékelhetné például a lakbéreket. Például az állam vagy az önkormányzat különféle kedvezményekkel ösztönözhetné a tulajdonosokat a kiadásra vagy akár bérbe vehetnék tőlük piaci áron, hogy aztán a rászorulóknak, olcsóbban bérbe adják. Lehet, hogy ez kevésbé lenne költséges, mint nagy mennyiségben szociális bérlakásokat építeni. Ha így több lakás kerülne a piacara, az nagy valószínűséggel lejjebb vihetné legalább az albérleti árakat, ami az eladási árakra is hatással lehetne – vélte a szakértő.

Csak a bérekhez képest drágák

Magyarországon egyébként nem a lakások, albérletek drágák, a bérek túl alacsonyak. Hamburgban például egy 45 négyzetméteres lakás bérlése átszámítva 240 ezer forintba kerül havonta, míg a tavalyi 20 eurós órabért alapul véve 1 millió forint az átlagos havi fizetés.

A svéd nagyvárosokban átszámolva 300 ezer forintért lehet 2-3 szobás lakásban élni, de a rászorulók kérhetnek támogatást. London frekventált részein simán elkérnek 600 ezer forintot egy másfél szobás lakásért.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések