A fuvarozói szektor új közösségi szabályozásáról szóló javaslatok újratárgyalását sürgette közös levelében hat keleti európai uniós tagállam, köztük Magyarország miniszterelnöke - jelentette pénteken a Politico.
A tagállamok EU-nagykövetei pénteken egyeztetnek a meglehetősen megosztó, úgynevezett mobilitási csomagról.
Az aláírók mély aggodalmukat fejezték ki egyes, szerintük elsietett és megfelelő hatástanulmányokkal nem alátámasztott tervezett rendelkezésekkel kapcsolatban, s hangsúlyozták, további tárgyalások szükségesek a tagállamok nemzeti sajátosságainak figyelembe vételével.
Meg kell védeni a közúti szállítási szektor versenyképességét, és nem szabad az európai cégeket rosszabb helyzetbe hozni a harmadik országokbeli riválisaiknál. A jogszabálynak megvalósíthatónak, arányosnak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie - emelték ki.
Kitértek arra is, hogy ezen szabályozás bizonyos elemei ellentétesek az EU klímavédelmi céljaival. Például a károsanyag-kibocsátás növekedésével járna a kabotázs (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítás) korlátozása, valamint az, hogy a kamionoknak kötelezően vissza kellene térniük rendszeresen a székhelyet jelentő tagállamba.
"Nem kellene olyan intézkedéseket hoznunk, amelyek szükségtelenül megosztják az Európai Uniót" - figyelmeztettek, egy elfogadhatóbb, jobb megoldást sürgetve.
Az Európai Parlament áprilisban elfogadta tárgyalási mandátumát a mobilitási csomagról, megnyitva az utat az intézményközi egyeztetések előtt. A kelet- és közép-európai képviselők többsége nem támogatta az elfogadott szöveget, mivel sokak szerint ezen új előírások kedvezőtlen helyzetbe hoznák a régió vállalatait és fuvarozóit.
Az EU másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben hagyta jóvá tárgyalási mandátumát kilenc ország, köztük Magyarország ellenszavazata mellett.
A tervezet legfontosabb vitás pontja az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások.
A kiküldetési irányelv ügyében szemben álló államok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint sok újonnan csatlakozó tagországot hátrányosan érintene.
0 Megjegyzések