...

Az MNB 12 hónap további felkészülési időt engedélyez az erős ügyfélhitelesítés bevezetésére

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa kedden további 12 hónap felkészülési időt engedélyezett a szolgáltatók számára az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés bevezetésére, tekintettel a fejlesztési folyamatok időigényére - mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek.
Az Európai Bankhatóság (EBH) 2019. június 21-én kiadott véleménye lehetőséget biztosított a nemzeti hatóságok számára, hogy egyedi felkészülési időt adjanak a pénzforgalmi szolgáltatók számára a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus e-kereskedelmi fizetéseknél az erős ügyfélhitelesítés feltételeinek kialakítása érdekében - emlékeztetett Patai Mihály.

A jegybank feltérképezte a hazai szereplőket, és azt tapasztalta, hogy nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Kiderült az is, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban - ismertette az MNB alelnöke.

Patai Mihály elmondta, hogy a probléma nem magyar sajátosság. Az uniós pénzforgalmi szolgáltatók többsége - szakmai szervezetein keresztül - jelezte a nehézségeket az EBH-nak és halasztást kért, de uniós szinten a szeptemberi határidő meghosszabbítására jogszabályi úton már nem volt lehetőség. Ezért is született meg az EBH júniusi véleménye, amely lehetőséget adott a nemzeti hatóságoknak arra, hogy további felkészülési időt biztosítsanak.

Magyarországon évente körülbelül 20 millió alkalommal vásárolnak elektronikus áruházakban, mintegy 260 milliárd forint értékben. Ennek közel fele ráadásul - magyar kártyákkal - európai internetes áruházakban bonyolódik, ahol nem csak a magyar szolgáltatók felkészültségétől függ az ügyfelek sikeres hitelesítése - mutatott rá az alelnök.

A visszaélések mértéke a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is elhanyagolható volt Magyarországon, aránya az MNB adatai alapján a káresetek számát és értékét tekintve egyaránt 0,02 százalék alatt volt. Az MNB alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a visszaélések jelentős része, több mint 80 százaléka az online, határon átnyúló kártyás fizetéseket érinti. Patai Mihály hangsúlyozta azt is, hogy - az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint - a magyar fogyasztók és vállalkozások kimagasló biztonsági szint mellett használhatják a kártyás fizetési módot. Magyarország a kártyás fizetésekhez kötődő visszaélések rangsorában a lista végén található.

Az alelnök elmondta, hogy a bankkártyával, online végzett műveletek terén eddig elegendő volt a kártyán szereplő adatokat megadni az internetes vásárlás során, ez azonban a rendszer élesítését követően már nem lesz elégséges. Az erős ügyfélhitelesítés végrehajtásához három hitelesítési faktorból legalább kettőt alkalmazni kell. Ez lehet például a PIN kód vagy a statikus jelszó, kombinálva például egy mobiltelefonra, SMS-ben érkező kóddal vagy akár valamilyen biológiai tulajdonsággal, mint az ujjlenyomat, vagy a retina-mintázat.

Patai Mihály hozzátette: amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók szeptember 14-től az új szabályozásnak megfelelően járnának el - miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre -, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk, ami nem lenne jó sem a vásárlóknak, sem a kereskedőknek. A felmerült probléma egységes kezelése pedig csak egyedi póthatáridő engedélyezésével volt megvalósítható.

Jelezte azt is, hogy uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új véghatáridőt, így előfordulhat, hogy az EBH a hazai 12 hónapos hosszabbítástól eltérő időpontot jelöl meg. Az eddigi szakmai egyeztetések alapján azonban ez várhatóan nem lesz egy évnél kevesebb, amennyiben pedig több lenne, az MNB mérlegeli, hogy biztosít-e további felkészülési időt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára.

Az MNB azért hozta meg most a döntését, mert nem akarta, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók rendezetlen helyzetben találják magukat a jogszabály hatályba lépésének időpontjában. Ezzel biztosítható, hogy az online bankkártyás fizetések továbbra is a megszokott rendben mehessenek - mondta Patai Mihály.

(MTI) 

0 Megjegyzések

Hirdetés