Az ország névváltoztatása állt az észak-macedóniai elnökválasztási kampány középpontjában

Elnökválasztást tartanak vasárnap Észak-Macedóniában, a kampány leginkább az ország év eleji névváltoztatása és annak alkotmányos háttere körül zajlott.

Szakértők az elnökválasztást egyfajta népszavazásnak is tartják, amelyből leszűrhető majd, mennyire értenek egyet az állampolgárok a szociáldemokrata kormány lépéseivel.

A Zoran Zaev vezette kormánykoalíció januárban szavazta meg az alkotmánymódosítást, amelynek alapján a korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő államot a jövőben Észak-Macedóniának hívják. Ez volt a feltétele annak, hogy minden akadály elháruljon a nyugat-balkáni ország európai és NATO-integrációja elől.

A lépéssel viszont sem a jobboldali ellenzék, sem az azonos politikai táborból származó államfő, Gjorge Ivanov nem értett egyet. A köztársasági elnök ezért alá sem írta az alkotmánymódosításra vonatkozó dokumentumot.

Gjorge Ivanov korábban is akadályozta már a szociáldemokrata kormány intézkedéseit, mivel nem írta alá azokat az elfogadott törvényeket, amelyekkel nem értett egyet, annak ellenére sem, hogy a parlament kétszer is megszavazta őket. Felmerült a visszahívásának lehetősége is, mivel azonban mandátuma májusban jár le, és nem választható újra, a kormány úgy döntött, a fennmaradó időszakot inkább saját államfőjelöltjének népszerűsítésével tölti.

A kormánypártnak és koalíciós partnereinek ugyan sikerült politikai eszközökkel kellő számú képviselőt meggyőzniük, hogy támogassák intézkedéseiket, a társadalom megosztott maradt a névváltoztatás kérdésében. Ez tükröződött az államfő-választási kampányban is. A két fő jelölt voltaképpen nem is ígért mást, mint egyrészt azt, hogy marad az EU- és NATO-integrációt szem előtt tartó, a szomszédos országokkal és népekkel egyezségre törekvő politika, másrészt pedig azt, hogy mindent visszaállítanak a "régi helyére", visszaveszik az ország régi nevét, és leállítják a véleményük szerint alkotmányellenes lépéseket. Az államfői poszt Észak-Macedóniában is inkább csak protokolláris, és egy jobboldali államfőnek nem lenne hatalma például az ország nevének visszaváltoztatására, a politikai pártok viszont a választást jó alkalomnak tartották programjuk hirdetésére.

Észak-Macedónia elnöki posztjáért három jelölt indul, ám a verseny voltaképpen két induló között dől majd el. A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagságért felelős főtárgyalót, Sztevo Pendarovszkit jelölte az államfői posztra, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) meglepte szavazóbázisát azzal, hogy egy nőt, a párton kívüli Gordana Sziljanovszka-Davkova egyetemi tanárt jelölte. A harmadik induló az albán nemzetiségű Blerim Reka, ám rá várhatóan csak az albán kisebbség egy része szavaz majd, így nem számít igazi ellenfélnek sem a jobb-, sem a baloldal számára. Támogatói egy esetleges második fordulóban jöhetnek jól, ugyanis ezzel az albán kisebbség, a mérleg nyelveként, tárgyalópozícióba kerülhet.

Az előrejelzések szerint második fordulóra is lehet számítani május 5-én, ugyanis a közvélemény-kutatások alapján egyik jelöltnek sincs 50 százalékot meghaladó támogatottsága, sőt mindkét jelölt népszerűsége csupán 30 százalék körül mozog.

(MTI)