Itt a bizonyíték, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogatja a bevándorlást

Az Alapjogokért Központ készített egy összeállítást az Európai Bizottság migrációval kapcsolatos legújabb állításai, valamint a tervezett intézkedései ellentmondásáról. 
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a videóban beszámol arról, hogy a Bizottság állításával ellentétben mind a “migránsvízumok”, mind a kötelező betelepítési kvóták, mind a migrációt támogató civilek többlettámogatása és a “renitens” bevándorlásellenes országok megbüntetése is a mai napig napirenden van, amelyeket az elmúlt időszak javaslatainak felidézésével is alátámasztott. Ennek kapcsán az igazgató elmondta, hogy amennyiben hasonló összetételű lesz a Bizottság az EP-választások után is, akkor ezeket a terveket meg fogják valósítani – írja az Origo.

Az összeállítás elején felidézték Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a bevándorlással és betelepítéssel kapcsolatos megnyilvánulásait, amelyekben a Bizottság elnöke először egy 2017. novemberi interjúban, majd egy 2018. szeptemberi, az Európai Parlament előtt tett felszólalásában állt ki a migráció legális megteremtése, biztosítása mellett.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a videójában a Bizottság öt, migrációval kapcsolatos állítását cáfolja meg, és támasztja alá nyilvános dokumentumokkal, hogy a Bizottság továbbra is a bevándorlás pártján áll – írja a lap.

Az igazgató beszélt arról, hogy bár a Bizottság azt állítja, hogy nem tervezi az úgynevezett humanitárius vízumok, azaz a migránsvízumok bevezetését, azonban az Európai Parlament tavaly elfogadta az erre vonatkozó javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a migránsok már az EU-s külképviseleten kezdeményezzék az EU-ba történő bebocsátásukat, és már az Unió területén folytatnák le velük szemben a menekültügyi eljárást. Ez pedig ahhoz vezethet, ahogy azt az igazgató mondja, hogy még visszautasításuk esetén is nyilvánvalóan lehetetlen lenne az ő visszaküldésük a származási országukba.

Ennek kapcsán az összeállítás felidézi, hogy a migrációért felelős biztos, Dimitrisz Avramopulosz már 2014-ben állást foglalt a “migránsvízumok” mellett.

A Bizottság azt állítja, hogy támogatják a nemzeti határvédelmet, azonban Szánthó Miklós felidézi, hogy bizony létezik előterjesztés a Frontex átalakítására is, amely szerint azokban “a közelebbről nem definiált” esetekben, ha – szerintük – nem megfelelőek a nemzeti határvédelmi intézkedések, akkor a Frontex vezetőinek utasítására a műveleti erők beavatkozhatnának egy-egy tagállam határvédelmébe, amelyhez a tagállam hozzájárulására nem, csak a Bizottság jóváhagyására lenne csak szükség – írja az Origo.

Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság azt állította, hogy nem tervezi a kötelező betelepítési kvóta bevezetését, az Alapjogokért Központ videójában az intézet igazgatója elmondja, hogy csak azért nincs kötelező betelepítési kvóta, mivel egy új javaslatban azt “átkeresztelték” egy úgynevezett “referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusra”, ami a Dublini rendelet reformjának a részét képezné.

Szánthó Miklós elmondta, hogy a lényegét tekintve ezáltal megvalósulna a migránsok kötelező, állandó és automatikus szétosztása Európán belül, ráadásul a javaslat egy büntetést is kilátásba helyez azon tagállamok számára, amelyek nem hajlandóak befogadni migránsokat.

A Bizottság azon állításáról, amely szerint nem működnek együtt olyan szervezetekkel, amelyek a migrációt megkönnyítik, az igazgató elmondta, hogy tavaly az Európai Parlament elfogadta az úgynevezett “Jogok és Értékek” programot, amely alapján felállhatna egy olyan finanszírozási mechanizmus, amely alapján a nyílt társadalmon és az emberi jogok megvalósításán dolgozó álcivil szervezeteket, tehát lényegében a bevándorlást támogató szervezeteket plusz forrásokhoz juttatnák.

Bár az Európai Bizottság azt állította, hogy semmilyen összefüggés nincs a migráció elutasítása vagy elfogadása és a biztosított tagállami uniós támogatások között, Szánthó Miklós felhívja a figyelmet, hogy szintén tavaly év végén terjesztett elő a Bizottság egy új jogállami mechanizmust, amely alapján a “renitensnek” minősített tagállamoktól forrásokat vonnának el arra hivatkozva, hogy ott állítólagosan sérül a jogállamiság – írja a lap.

0 Megjegyzések

Hirdetés