Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással?

Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? – tette fel a kérdést Áder János az “Alkotmányos EUdentitás 2019” című konferencián elhangzott köszöntőjében pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián.
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére volt. Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges – idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő.

Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.

Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása – mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.

Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához – hangzott el.

Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e.

Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja? – tette fel a kérdést.

Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között. Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat – fűzte hozzá.

Az európai identitás különböző értékek közötti közvetítésben rejlik, őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt – mondta az Ab elnöke.

Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális: az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.

Minden tagállam közös értéke a jogállamiság, amelynek egyik kulcseleme a bírói függetlenség és pártatlanság – jelentette ki.

Hangsúlyozta: az EU nem egy birodalom, hanem szuverén tagállamok önkéntes uniója. A tagállamok nem mondtak le nemzeti szuverenitásukról, hanem annak egy részével új közösséget, jogrendet hoztak létre, ami mindannyiunk kollektív tulajdona. Jelezte: a csatlakozás és a közösségből távozás is a tagállam nemzeti szuverenitása marad.

A tagországok szuverenitásuk egy részét azért ruházzák át az uniós intézményekre, hogy azok nemzetekfeletti szinten gyakoroljanak jogköröket az összes tagállam érdekében, például az EU belső piaca sem jöhetett volna létre e közös, megosztott szuverenitás nélkül.

Az EU távol áll attól, hogy a nemzeti identitást átvegye a tagországoktól – hangzott el. Az EU közös identitása éppen azokon az értékeken alapszik, amelyekben az európai nemzetek identitásai osztoznak – mondta.

Rámutatott: a tagállamok egyenlők, ha azonban mindenki a saját nemzeti identitását helyezi előtérbe, akkor a közös európai identitásból semmi nem marad. A kölcsönösség elve alapján el kell ismerni a többi tagállam identitását – mondta.

Az európai identitás és a nemzeti identitás szembeállítása hamis ellentét, ezek valójában egymást erősítik. Amikor a közösség rákényszeríti a demokráciát, jogállamiságot, a bíróságok tiszteletét a tagállamokra, akkor azt az elvet valósítja meg, hogy ezeknek az értékeknek az érvényesülése ugyanolyan fontos tagállami, mint uniós szinten – húzta alá.

MTI

0 Megjegyzések

Hirdetés