Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.

Az erdélyi magyarság nem elszenvedője, hanem alakítója kell legyen az EU reformjának

Az Európai Uniónak változna kell, az erdélyi magyarság pedig nem elszenvedője, hanem alakítója kell legyen az EU reformjának - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán, miután a szövetség iktatta európai parlamenti (EP-) jelöltlistáját a központi választási bizottságnál (BEC).
"A mi erőnket is hozzá szeretnénk tenni egy erős kárpát-medencei magyar képviselethez az EP-ben és természetesen a reformok részének tekintjük azt is, hogy az EU meg tudja-e védeni az őshonos kisebbségeket" - mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ listáját a 12 éve EP-képviselő Winkler Gyula vezeti, a második bejutónak tekintett helyet Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke foglalja el. A harmadik - az országos átlagot jelentősen meghaladó magyar részvétel esetén esélyesnek számító helyen - Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a negyediken Oltean Csongor, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke, ötödiken Sógor Csaba leköszönő EP-képviselő indul.

Az RMDSZ a szükséges 200 ezer helyett 320 ezer támogató aláírást gyűjtött össze. Ebből 314 ezret hitelesített a BEC, de ez így is több, mint amit bármely korábbi választási jelöltlista támogatására összegyűjtött az RMDSZ - mutatott rá a szövetség elnöke.

Az RMDSZ - az EP-választást belpolitikai kihívásnak tekintő román pártokkal ellentétben - az európai uniós témákra összpontosító kampánnyal akar mozgósítani, arra helyezi a hangsúlyt, mit nyert az erdélyi magyarság Románia uniós tagságával és milyen kihívásokkal néz szembe az EU. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy az EP-választások nyomán a reformokra fogékony Európai Bizottság alakul, amely nem leseperni próbálja, hanem bátran napirendre tűzi az olyan kényes kérdéseket, mint amilyenek az őshonos kisebbségek jogai.

Az MTI kérdésére válaszolva Kelemen Hunor elmondta: sem az RMDSZ-szel öt éve partneri viszonyt ápoló Magyar Polgári Párt (MPP), sem a szövetséggel szemben kritikus Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem élt azzal a felajánlott lehetőséggel, hogy jelölteket nevesítsen az RMDSZ EP-listájára. A két kisebb magyar párt választási koalíciót javasolt, amit az RMDSZ politikai identitásának feladása, illetve a választási koalíciókkal szemben támasztott jogi feltételek szempontjából is kockázatosnak tartott és elutasított.

Romániának 33 helye lesz az EP-ben, így minden mandátumhoz elvileg a voksok 3 százalékára lesz szükség. Azok a pártok, amelyek átlépik az ötszázalékos küszöböt, nagy valószínűséggel legalább két képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.

Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője volt az EP-ben Winkler Gyula és Sógor Csaba és Tőkés László személyében. A magyar közösség mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az országos átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le, és az RMDSZ két politikusán kívül - a 2007-ben függetlenként, 2009-ben pedig a Magyar Összefogás listájának nevezett RMDSZ-listán induló - Tőkés Lászlót is mandátumhoz juttatta. 2014-ben a voksok 6,3 százalékát megszerző RMDSZ két képviselője mellett Tőkés László a Fidesz-KDNP EP-listájáról jutott be az EP-be.

MTI

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések