A számvevőszék ellenőrzéseit támadó nyilatkozatok a jogállamiságot támadják

Az Állami Számvevőszék a jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, amely ellenőrzése során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat, így a számvevőszék jó hírnevét sértő pártpolitikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait kerülik meg - közölte az ÁSZ hétfőn. 
A szervezet a www.aszhirportal.hu oldalon azt írta: kiemelt közérdek, hogy a döntő mértékben közpénzekből működő pártok gazdálkodása törvényes és példamutató legyen, a számvevőszék törvényi előírások alapján végzett ellenőrzéseit támadó, valótlanságokra épülő nyilatkozatok és félrevezető sajtóhírek a jogállamiság elleni támadást jelentenek. Hangsúlyozták: a jogállam alapelve a jogkövető magatartás, és a törvényi előírások nem ismerete senkit nem mentesít a felelősség alól.

Az ÁSZ kiemelte:  számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell. Hozzátették: minden pártot azonos törvényi előírások alapján és eljárási szabályok szerint ellenőriznek. 

Mint írták, a tavalyi országgyűlési választás kampánypénzeinek törvényben előírt ellenőrzése jelenleg is tart, az ellenőrzött szervezeteknek küldött jelentéstervezetek még nem nyilvánosak, a tervezetekben lévő megállapítások és egyéb információk nyilvánossá tétele jogosulatlan adatkezelés. Az ÁSZ a pártokkal kapcsolatos minden megállapítását jelentésekbe foglalja, amelyeket az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek értékelése után a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoz a honlapján - tették hozzá. 

Kiemelték: a törvény szerint a számvevőszéknek a 2018. április 8-i országgyűlési választást követő egy éven belül kell elvégeznie a kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzését. Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ ellenőrzése és az EP-választás között nincs semmilyen összefüggés, az ezt terjesztő pártpolitikai nyilatkozatok szándékosan félrevezetik a közvéleményt - szögezték el. 

Tudatták azt is, hogy a kampánytörvény szerint az ÁSZ a mandátumhoz jutott egyéni jelölteket és az április 8-i választáson egy százalék feletti eredményt elért pártokat ellenőrizheti, az az egyéb jelöltek és jelölőszervezetek tekintetében csak más jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére végezhetnek ellenőrzést. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választást követő három hónapon belül - tehát 2018. július 8-ig - lehetett benyújtani bizonyítási indítvány csatolásával, ám a szervezethez nem érkezett ilyen kérelem. 

Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ nem ellenőrizheti a 2018. április 8-i választáson egy százalék alatti eredményt elért jelölőszervezeteket - tették hozzá. Megjegyezték: az egy százalék alatti listás eredményt elért jelölőszervezetek a kampánytámogatást teljes egészében kötelesek visszafizetni a Magyar Államkincstárnak, emiatt ezen jelölőszervezetek esetében az ÁSZ-nak nincs ellenőrzési hatásköre, valamint a visszafizetés érvényesítésében, behajtásában nem az ÁSZ az illetékes.

A Momentum és a Párbeszéd ellenőrzésével kapcsolatban megjegyezték, a kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölőszervezetek számára. A Momentum Mozgalom és Párbeszéd Magyarországért Párt ellentmondásos és félrevezető nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy nem ismerik az általuk felvett kampánypénzek felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos jogállami kereteket, törvényi előírásokat, eljárási szabályokat - írták. 

Tudatták azt is, hogy a két párt költségvetési támogatásának felfüggesztéséről szóló tájékoztatást már korábban megküldték a pártoknak. A költségvetési támogatás felfüggesztése nem az állami támogatás végleges megvonását jelenti, amennyiben az érintett pártok megfelelnek az átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra vonatkozó törvényi előírásoknak, az ÁSZ visszavonja az intézkedést, és a pártok utólag megkaphatják a felfüggesztett költségvetési támogatásukat - szögezték le. 

Kitért az ÁSZ arra is, hogy amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított a finanszírozásának átláthatósága, a jogszabállyal ellentétes pénzügyi előnyhöz juthat, valamint a tiltott támogatás elfogadása korrupciós veszélyt jelent. A pártok tiltott támogatásának jogkövetkezményeit pedig nem a számvevőszék, hanem a törvény határozza meg - írták. 

A számvevőszék határozottan visszautasította a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt hétvégi sajtóközleményeit, amelyben a DK "vegzálásnak" nevezte a közpénzekkel való, törvényi előírásoknak megfelelő elszámolást és valamint szolidaritást vállalt a törvénysértésekkel, az MLP pedig a jogállami keretek átlépésére, a törvénysértések következményeinek eltussolására biztatta az Állami Számvevőszéket, valamint durván megtámadta az ÁSZ függetlenségét.

Az ÁSZ az ellenőrzéseit szigorú, nemzetközi szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől - így a kormányzattól és a pártoktól - függetlenül, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ független a pártpolitikától, nem vesz részt a pártpolitikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat. Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az Állami Számvevőszékkel szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő pártpolitikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait kerülik meg - szögezték le.
(MTI)

0 Megjegyzések

Hirdetés