Hodorkovszkij sajtóközpontját okolják három orosz újságíró közép-afrikai haláláért

Azért vesztette életét három orosz újságíró tavaly júliusban a Közép-afrikai Köztársaságban a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint, mert a Mihail Hodorkovszkij emigráns orosz politikus és üzletember által alapított Oknyomozás-irányítási Központ (CUR) rosszul szervezte meg veszélyes kiküldetésüket.

Ezt Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője jelentette ki újságíróknak pénteken Moszkvában, a nyomozás előzetes eredményei alapján. Petrenko szerint az újságírókat, akiknek a CUR sem védelmet, sem sajtóakkreditálást nem biztosított Közép-Afrikában, akkor ölték meg, amikor megpróbáltak ellenállni egy "negroid fajú, arabul beszélő" fegyveres csoport rablási kísérletének.

Az odaveszett orosz forgatócsoport orosz zsoldos szervezetekről szándékozott dokumentumfilmet készíteni a rendkívül rossz közbiztonságáról hírhedt afrikai országban. Tagjait, Orhan Dzsemal haditudósítót, Alekszandr Rasztorgujev rendezőt és Kirill Radcsenko operatőrt július 30-án ölték meg helyi, hivatalosan meg nem erősített források szerint a Szeleka muszlim fegyveres szervezet tagjai. 

Petrenko kijelentette, hogy az áldozatok sofőrje, akinek sikerült elmenekülnie a támadás helyszínéről, nem áll kapcsolatban a közép-afrikai rendvédelmi szervekkel. A szóvivő elmondta, hogy a rajtaütés éjszakáján a helyi hadsereg egyik ellenőrző posztján az újságírókat óvták a továbbutazástól, ők azonban figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést. 

Csütörtökön a Hodorkovszkij által alapított Doszje központ tette közzé saját - Petrenko által erősen támadott - verzióját, amely szerint a három oroszt mindvégig követte a közép-afrikai csendőrség egyik tagja, aki két másik afrikaival és három európaival jelen volt a gyilkosság helyszínén. Az Interfax hírügynökség által ismertetett Doszje-jelentés szerint a csendőr többször kapcsolatba lépett a stáb gépkocsivezetőjével, aki korábban maga is tagja volt a testületnek, valamint egy Alekszandr Szotov nevű orosz állampolgárral, aki a közép-afrikai köztársaság biztonsági tanácsadójának, Valerij Zaharovnak a beosztottja és bizalmas munkatársa.

A Doszje azt állította, hogy Zaharovot szoros üzleti szálak kötik ahhoz a Jevgenyij Prigozsinhoz, aki ellen az Egyesült Államokban vádat emeltek azon a címen, hogy az általa birtokolt szentpétervári Internet Research Agency beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. Az ellenzéki lapok által Vlagyimir Putyin barátjaként emlegetett férfit többször összefüggésbe hozták az egyebek között állítólag Szíriában és Délkelet-Ukrajnában is aktív Wagner katonai magánvállalkozással.

Pénteken a szintén a Prigozsin-érdekeltségű FAN hírügynökség fordult az SZK-hoz azzal a kéréssel, hogy adjon tájékoztatást a Közép-Afrikában meggyilkolt újságírók ügyében folytatott nyomozásról, és ellenőrizze a Doszje által nyilvánosságra hozott információkat. 

A Dzsemalt, Rasztorgujevet és Radcsenkót Afrikába utaztató CUR-t egyébként Hodorkovszkij még augusztusban felszámolta, és elfogadta az azt irányító Andrej Konyahin lemondását.

Mihail Hodorkovszkij, aki a Jukosz (Yukos) olajvállalat tulajdonosaként valaha Oroszország leggazdagabb embere volt, tíz évet töltött börtönben, miután szembeszegült Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban tartóztatták le, majd adóelkerülés és sikkasztás címén ítélték el. A volt olajmágnás, aki Putyin egyik fő politikai ellenlábasának számít, 2013-ban elnöki kegyelemben részesült. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott, azonban onnan továbbra is támadja a Kreml politikáját.

Oroszország tavaly könnyűfegyvereket szállított, valamint 175 katonai és polgári tanácsadót küldött a Közép-afrikai Köztársaságba. Augusztusban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter katonai kiképzési megállapodást írt alá az Oroszországba látogató közé-afrikai hivatali partnerével, Marie Noelle Koyarával. A Közép-afrikai Köztársaság egyike a világ 10 legveszélyesebb országának.

(MTI)