A nők elleni erőszakról, a családi élet nemzeti alaptantervbe illesztéséről, valamint a Brexit tanulságairól is szó esett a napirend előtti felszólalások során. Az interpellációk között a lakástakarék kivezetéséről volt szó.
Az LMP a nők elleni erőszak megszüntetéséről
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja kapcsán szólalt fel Horn Krisztina (LMP), hangsúlyozva, minden ötödik nőt ér vagy ért korábban rendszeresen kapcsolaton belüli erőszak.
Hangsúlyozva: bárki - akár gyermekként, akár szülőként, akár fogyatékkal élőként - válhat kapcsolaton belüli erőszak áldozatává, és azt a kérdést tette fel, mikor ratifikálja végre a magyar kormányzat a kérdéssel foglalkozó isztambuli egyezmény ratifikálását.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány elítéli a nők elleni erőszak minden formáját, és elkötelezett a bántalmazások felszámolása, az áldozatok védelme mellett, az elmúlt években intézkedések sorozatát tették ez ügyben.
Ezek között említette az e téren új tényállásokat és a korábbinál súlyosabb büntetéseket tartalmazó büntető törvénykönyv elfogadását, az áldozatvédelmi rendszer fejlesztését.
Az isztambuli egyezmény kapcsán kijelentette, azt az Európa Tanács 47 tagállama közül csak 33 ratifikálta, így gyakorlatilag nem ezen múlik a nők védelme".
KDNP: kerüljön a NAT-ba a családi életre nevelés
Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka azt szorgalmazta, hogy kerüljön a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) a családi életre nevelés témája, hangsúlyozva, hogy pártja a felelős párkapcsolat mellett áll, elutasít minden erőszakot, és azt vallja, hogy férfinak és nőnek azonos és sérthetetlen a méltósága.
Hangot adott azon véleményének: a keleti ember családban él és gondolkodik, azt támasznak tekinti, megéli a gyermekvállalás örömét, míg nyugaton az értékrendben "lecsúszott" ez az intézmény, példaként hozva fel, hogy egy felmérés szerint a negyvenes nemzedék kétötöde gyermektelen, harmada pedig nem él párkapcsolatban,.
A felelős párkapcsolatról kell, hogy halljanak a gyerekek, és akkor nyilván más lesz a családok helyzete is - jelentette ki. Hozzátette, ez egyszerre szolgálja a nemzet fennmaradását és a családok boldogságát.
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megemlítette: több ezer oldalnyi javaslat érkezett már be a NAT most zajló konzultációja során, köztük az a - tízezernél több aláírással támogatott - kezdeményezés, amely az alaptanterv részévé tenné a kérdést.
Családbarát országgá akarjuk tenni Magyarországot - fogalmazott az államtitkár, megemlítve azt is, hogy családtámogatásokra több mint kétszer akkora összeget fordít évente a kormányzat, mint 2010 előtt irányító elődei.
Fidesz: Brüsszel nem foglalkozik a Brexit okaival
Hörcsik Richárd (Fidesz) Nagy-Britannia Európai Unióból távozásáról beszélt, fájdalmas búcsúnak és mérföldkőnek nevezve a kilépési megállapodást, és azt emelte ki: Brüsszelben mindeddig nem tették fel a kérdést, mi vezetett ehhez.
Válaszként Jean-Claude Juncker 2014-es európai bizottsági elnökké választását jelölte meg, emlékeztetve arra, hogy arra csak az egyesült Királyság és Magyarország mondott nemet.
Hangsúlyozta: ezzel a lépéssel egyik legerősebb, GDP-je hetedét adó tagállamát vesztette el az Európai Unió, amelynek így gyengül világpolitikai pozíciója, és megemlítette, a szigetország Magyarország legfontosabb szövetségese volt abban, hogy erősítsék a közösségen belül a nemzetállamok pozícióit.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: a cél az, hogy semmilyen hátrány ne érje a Brexit kapcsán a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalókat, akiknek védelme a kormányzat fontos feladat.
Utalt rá: a lépéssel második legnagyobb gazdasága hagyja el az uniót, ami kisebb közösségi költségvetést, arról pedig keményebb tárgyalásokat ígér.
Hozzátette, a Brexit annak a jelképe, hogy "a brüsszeli vezetők az elmúlt években utat tévesztettek: több Európát akartak, de rossz döntéseket hoztak vagy nem cselekedtek, és a végeredmény egy kisebb Európai Unió lesz".
Dömötör Csaba példaként hozta fel: az európai parlamenti választások előtt, "búcsúajándékként" a brüsszeli elit egy olyan menekültügyi csomagot akar elfogadni, amelyben "minden benne van, ami ellen mi az elmúlt években felemeltük a hangunkat".
Jobbik a lakástakarék kivezetéséről
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a lakástakarék támogatásának kivezetése utáni időkről érdeklődött. Megjegyezte: mintegy 1,5 millió élő szerződés van, közte számos idős és nyugdíjas korú polgárnak. Szerinte hazudik a kormány, amikor azt állítja, hogy a cél, az önálló, saját tulajdonú otthon megteremtése lett volna, hiszen társasházak tudtak felújításokra pénzt összegyűjteni. A szorgalmazott csok-ot ezzel szemben egy szűk kör tudja csak igénybe venni - jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvehető hitel összegét növelték meg, nem a feltételeken enyhítettek.
Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára szerint a Jobbik egy olyan rendszert követel vissza, ami a megtakarító polgárok érdekeit egyáltalán nem védi. Ennek lényege, hogy a megtakarító betesz 70 százalékot, az állam hozzátesz 30 százalékot és a teljes összeget a bankok, a hitelintézetek kihelyezik. Ez senki másnak nem volt jó, csak a bankrendszernek és a Jobbiknak - mutatott rá. Felidézte a devizahitelezés felszámolását, az első ciklusban ezzel birkóztak meg. Ezután vált lehetségessé a családi otthonteremtési program megteremtése, amivel eddig több mint 92 ezer család élt - közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 40 nem szavazattal jóváhagyta.
(MTI)
0 Megjegyzések