Most akkor mi az igazság? Kivándorolnak a magyarok, vagy hazamenekülnek? Itt vannak a számok

Két tanulmány is megjelent az utóbbi hetekben a magyarok kivándorlásával kapcsolatban, a Demográfiai Portré és a Társadalmi Riport szerzői ugyanazokkal az adatokkal dolgoztak, a végkövetkeztetésekben mégis vannak különbségek.

Akkor most tényleg megállt, sőt visszafordult az elvándorlás? Eljött a fordulat és a következő években tömegesen áramolnak majd haza a korábban kivándorolt magyarok? Honnan a legnagyobb a visszavándorlás? A fenti kérdéseket igyekszünk most tisztába tenni.

Nemrég a KSH Népességtudományi Intézete által összeállított Demográfiai Portré és a TÁRKI Társadalmi Riportja is foglalkozott a magyarok kivándorlásának kérdésével, a két tanulmányt külön-külön feldolgoztuk.

Lássuk, mik a Demográfiai Portréban Gödri Irén által jegyzett anyag fontosabb megállapításai:

➤ 2017 elején az EGT-tagországokban és Svájcban összesen 461 ezer magyar élt, a legnagyobb részük három országra korlátozódott: Németországra, az Egyesült Királyságra és Ausztriára.
➤ 2007-től kezdett el növekedni a kivándorlási kedv, az ezredforduló környékén évente 22-25 ezer magyar bevándorlót regisztráltak az európai országokban, ez a 2004-es uniós csatlakozásunk után sem nőtt számottevően. 2010-re viszont ez a kivándorlási ütem megduplázódott, majd a német és osztrák munkaerőpiac megnyílásával tovább gyorsult, 2012-15 között már évente legalább százezer ember vándorolt el csak Európán belülre.
➤ Az elvándorlás növekedésének üteme 2013-ban mérséklődött, majd 2014-2015-ben megállt, 2016-ra pedig csökkenés mutatkozott.
➤ Amellett, hogy egyre kevesebben mennek el, az utóbbi években erősödött a visszavándorlás is, bár az talán még nehezebben mérhető, mint az elvándorlás.
➤ Egyelőre nem lehet a kivándorlás trendszerű csökkenéséről beszélni, korai lenne kijelenteni, hogy a hosszabb távú trend is megfordult

Ugyanezekből az adatokból Hárs Ágnes az alábbi megállapításokat vonta le a Társadalmi Riportban:

➤ A kétezres évek második évtizedére Magyarország egyértelműen kivándorló országgá vált, és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a folyamat megállt.
➤ Az elvándorlás erősödése 2010-11 óta jól érzékelhető.
➤ Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kivándorlás dinamikája 2012-17 között az azt megelőző időszakhoz képest.
➤ A magyar kivándorlás komoly strukturális problémája a diplomások átlagot meghaladó ütemben növekvő elvándorlása.
➤ A hazai jövedelmek jelentős, tartós relatív elmaradása folyamatosan ösztönözheti a magyar elvándorlást, amit a relatív romlás vélhetően még tovább erősít.

Félúton lehet az igazság

Látszólag vannak egymásnak ellentmondó következtetések, az igazság a kettő között lehet, ha megnézzük a fontosabb célországok részletes adatait. A legtöbb esetben az látszik, hogy valóban csökkent a kivándorlás üteme, ahol pedig arra vonatkozó adatok is vannak, onnan a visszaáramlás is látható.

Ugyanakkor továbbra is nettó kivándorlásról beszélhetünk, vagyis többen mennek el, mint ahányan hazajönnek. Ráadásul egyelőre rövid időszakra tekintenek vissza a pozitív jelek, néhány év még kellene, hogy ezek megerősítést nyerjenek, és akkor beszélhetünk majd valóban fordulatról.

Németországban például azt láthatjuk, hogy még 2017-ben is több mint 9 ezer fő volt a nettó kivándorlás, ami kisebb, mint az előző évek átlaga, de még mindig jelentős. 2016-hoz képest nem is történt további csökkenés. Mindez azt jelentette, hogy a kivándoroltak száma a 2013-as 59 ezres csúcsról 46 ezerre csökkent, miközben a visszavándorlás már majdnem 37 ezer főt tett ki.

Ugyanakkor már említettük, hogy ez a visszavándorlás nehezen mérhető, hiszen az, hogy valaki Németországból magyarként kilép, még nem jelenti, hogy automatikusan hazatér. Elindulhat például egy harmadik országba, vagy az is lehet, hogy csak ideiglenesen tér vissza. A korábbi kutatások szerint ugyanis a már migrációs tapasztalattal rendelkezők körében sokkal nagyobb az ismételt kivándorlási hajlandóság.

Az Egyesült Királyságban a hivatalos adatok régóta megbízhatatlanok az ott élő magyarok számát illetően (lásd erről keretes írásunkat), ezért mi régóta 250 ezerre becsüljük a szigetországban élők számát a hivatalos százezerrel szemben. A nem kötelező regisztráció mellett a társadalombiztosítási számok igénylése nyújthat támpontot, bár sokan abba a körbe sem esnek bele. Az mindenesetre látszik, hogy az elmúlt években visszaesett a TB-számot igénylő magyarok száma, csak 2017-ben majdnem harminc százalékkal esett az előző évhez képest.

Fontos vallomás a britektől

Érdekesség, hogy a hétvégén a Brexit kapcsán az Eurológusnak azt mondta a budapesti Brit Nagykövetség nagykövet-helyettese, hogy “nagyjából 250 ezer magyar élhet az országban”. Ez azért érdekes, mert a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai mindössze 98 ezer magyarról szóltak 2017 végén. Kérdéseinkkel megkerestük a követséget, ahol elmondták, hogy az ONS adatai csak a hivatalosan regisztrált magyarokra vonatkoznak, viszont ma már nem kötelező regisztrálni, “ennél jelentősen több magyar él az Egyesült Királyságban”. “Nagykövetségünk is ezt a szélesebb körben elfogadott, 250 ezres becsült adatot használja” – tették hozzá kérdésünkre.

Ausztriában folyamatosan nőtt az ott élő magyarok száma a hivatalos statisztika szerint, ráadásul a 77 ezres szám nem tartalmazza az ingázókat, ami főleg a nyugati országrészben szintén jelentős lehet akár napi, akár heti szinten. A Demográfiai Portré tanulmánya alapján Ausztriából is elindult az utóbbi években a visszavándorlás, de csekélyebb mértékben, évi 6-7 ezer magyar térhetett haza. Azonban mivel emellett is emelkedett az ott élő magyarok száma, a friss kivándorlás még jelentősebb lehetett.

Vagyis a legfontosabb célországok adatai mind azt támasztják alá, hogy csökkent ugyan a kivándorlás üteme az elmúlt egy-két évben. Egyelőre azonban nem lehet arról beszélni, hogy megfordult volna a tendencia, ehhez még néhány év hasonló adata lenne szükséges. Most óvatosan azt lehet elmondani, hogy a néhány evvel ezelőtti kivándorlási csúcshoz képest kisebb a bruttó és nettó kivándorlás, de még mindig pozitív. Szomorú, hogy a demográfiai szerkezetet tekintve továbbra is a fiatalok vándorolnak el, illetve egyre több gyermek születik külföldön magyar szülőktől. A születendő gyermek a statisztika szerint nem számít kivándorlónak, de mégis csak növeli a kivándorlás következtében kint élő magyarok számát.