Interpellációk az élelmiszerárakról, a Gruevszki-ügyről és vízi közműszolgáltatásról

Az élelmiszerárakról, a Gruevszki-ügyről és vízi közműszolgáltatásról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: egyre nőnek az élelmiszer-árak

Bangóné Borbély Ildikó az emelkedő élelmiszerárakról beszélt. Felidézte, idén három százalékos inflációval számoltak, de a burgonya ára 36 százalékkal, a friss zöldségeké több mint 38 százalékkal drágult egy év alatt. Emellett a szülők azt látják, az iskoláztatás egyre többe kerül, amihez már munkáltatói támogatás sem jár, az albérletárak az egekbe emelkednek - sorolta. Nem attól lesz családbarát egy kormány, hogy ezt nap mint nap a szemünkbe mondják, illetve álkérdésekkel teli nemzeti konzultációt indítanak milliárdokból, amire semmire sem ad választ - fogalmazott. Miért nem lép fel a kormány határozottan az emelkedő árak ellen, és eközben mennyit költenek a demagóg nemzeti konzultációra? - kérdezte.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára reagálásban felidézte, hogy a képviselő és pártja 2015-ben a sertéshús áfájának csökkentését nem támogatta, 2016-ban a baromfi, friss tej és a tojás áfa-csökkentésénél tartózkodott, majd ismét nemmel szavazott a 2017-ben a hal és internet áfa-csökkentésekre. 2018-ban a tej áfájának mérséklését szintén elvetették. Azt mondja, hogy magas az élelmiszer ára, de eközben egyetlen esetben sem szavazza meg amit a kormány az Országgyűlés elé terjeszt az áfa csökkentése érdekében. Vizet prédikál és bort iszik - fogalmazott az államtitkár, aki kitért a kormány rezsicsökkentő intézkedéseire és arra, megteremtették annak lehetőségét, hogy az emberek jövedelme reálisan növekedjen.

A képviselő a választ elvetette, a parlament 110 igen, 35 nem szavazattal jóváhagyta.

DK: hogyan lépett be Gruevszki Magyarországra?

Arató Gergely a Gruevszki-ügyről beszélt, s azt mondta: a volt macedón miniszterelnök VIP-migránsként jutott be Magyarországra. A magyar határon nem lehet belépni egy macedón személyivel - mondta. Azt kérdezte: hogyan jutott akkor be egy olyan határon, amit egyébként kőkeményen őriznek? Milyen dokumentummal? Embercsempészet történt, vagy kapott valamilyen okmányt, dokumentumot? - firtatta. Szerinte meg kellett szegni a magyar törvényeket, s mindebben magyar diplomaták segédkeztek. Ki utasította erre őket? - tette fel a kérdést. 

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára közölte: az az álhírgyártás, amit a múlt héten elkezdték, most folytatják. Arra szólított fel, hogy fejezzék be a magyar diplomaták rágalmazását. Nikola Gruevszki hatszor mutatta be úti okmányait és minden esetben tovább engedték - hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: azt érti, nem szimpatizálnak a volt macedón kormányfő tevékenységével, hiszen kerítést épített a macedón határon, és meg akarta állítani az illegális határátlépést. Szerinte lejárt lemezeket raknak fel folyamatosan, "az egész pártjuk egy lejárt lemez, egy letűnt kor itt maradt romhalmaza. De jó, hogy itt vannak, mert arra mindig emlékezhetünk, hogy mennyire kártékonyak" - fogalmazott. 

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen és 39 nem szavazattal elfogadta.

LMP: az önkormányzati vízművek működtetéséről

Hohn Krisztina a vízi közmű-szolgáltatásról beszélt, s arról, egyre több jelzés érkezik a polgármesterektől, hogy újabb és újabb tőke injekciókra van szükség, hogy az adott önkormányzati tulajdonú vízművek zavartalanul tudjanak működni. 

További probléma a közműadó, ami nem bevétel-arányosan van meghatározva, így az aprófalvak esetében nincs akkora bevétel sem az adott településről - mutatott rá. Ugye most nem az a cél, hogy bebizonyítsák, a vízművek életképtelenek és következik az államosítás? - kérdezte. 

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára szerint félrevezetik a közvéleményt. Annak lehetnek tanúi, hogy egy újabb közszolgáltatás kapcsán kezdik a rémhírgyártást és az emberek megtévesztését, ami egy belső válságtól szenvedő párt kétségbeesett próbálkozása lehet, hogy felhívja magára a figyelmet.

Az elmondottak teljességgel megalapozatlanok - rögzítette. 

Az államtitkár feltette a kérdést, problémát jelent, hogy egyre több önkormányzat ismeri fel a 4,5 milliárdos lakossági víz- és csatornaszolgáltatásban rejlő pályázati lehetőségeket, illetve, hogy a kormány a közteherviselés rendszerét csak úgy hajlandó működtetni, hogy az ne büntesse az embereket és a vállalkozásokat. 

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 37 nem és a 1 tartózkodással elfogadta.

Párbeszéd: a hajléktalanok ellátásra szinte semmi pénzt nem fordít az állam 

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a legfrissebb adatok szerint szeptember óta 13-an fagytak halálra, közülük nyolcan saját otthonukban haltak meg. Eközben a hajléktalanok ellátásra szinte semmi pénzt nem fordít az állam, nincsen elég szociális munkás illetve szociális bérlakás - közölte. Úgy fogalmazott: amit a kormány tesz, az foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés.

2017-ben több mint másfél millió embert érintett a lakhatási szegénység, jelenleg 1,4 millió háztartásnak van hitele - emelte ki.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a kormány évente 9,1 milliárd forintot költ a hajléktalanok ellátására. Idén a megnövekedett feladatok miatt egy további, 300 millió forintos tartalékalapot hoztak létre - mondta.

A politikus hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés miatt 766 ezerrel kevesebb embernek van gondja a rezsi kifizetésével, a forintosítás, a végtörlesztés és az árfolyamgát pedig 1 millió 89 ezer emberen segített.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a múlt héten országosan 80, Budapesten pedig 78,5 százalékos volt a hajléktalanszállások kihasználtsága.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban megtette ezt 109 igennel, 31 nem és egy tartózkodás ellenében.

(MTI)